Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A felső-bihari korú buda-ipar Vértesszőllősön

Vértesszőllősön a legnagyobb és talán a legjellegzetesebb eszközök a kavics chopping-tool-ok. Általában 30—40 mm hosszúak és 15—30 mm szélesek. Élüket 3—5 szilánk eltávolításával alakították ki; ez a kvarcit kavicsból készülteknél egyenes; a kova-kavics eszközöknél zegzugos lefutású. Analógiáikat egyaránt megtaláljuk az afrikai fejlett kafuanben,

33 és az ennek megfelelő fejlettségű más iparokban, és Ázsiában valamennyi a kör iparában: a korai Sohan-ban, a Csoukoutienien-ben, stb.

34 Nem idegen a típus Európában sem, ahol egyrészt a clactoni-iparban.

35 másrészt a már említett felszíni leletekben otthonos.

36 (7. ábra 1 a—b.). Kavics-choppefr. Magyar megfelelőjeként a „hasogató" terminust javasoltuk.

37 A típus eredeti, MOVIUS által kidolgozott definícióját BORDES leszűkítette,

38 és csak a kavics és kova-gumó eszközöket határozza meg így, mivel — nagy méretei kivételével — a chopper egyébként mindenben megfelel a kaparó-fogalomnak. A vértesszőllősi chopperek méretük miatt majdnem kivétel nélkül a kaparó körhöz tartoznának, azonban alap-formájuk és kidolgozásuk kétségtelenül a chopper-csoportba utalja őket. A magunk részéről azokat az eszközöket nevezzük choppernek, amelyek élet szakóca- ül. (az ugyanazt jelentő) chopper-retussal dolgozták ki, míg a kaparok élén mousteroid lépcsős, meredek, vagy fogazott retus van. (7. ábra, 3a—b.) A kovatömbből, vagy legalábbis olyan kavicsból készült chopperekből és chopping-tool-okból, amelyekről a kérget teljesen eltávolították, csupán néhány példány van leletünkben. A chopperek és chopping-tool-ok éllefutásuk szerint is csoportosíthatók. Leggyakoribbak a kezdetleges, egyenesélűek, de vannak ívelt, sőt félkör-élüek, valamint csúcsosak is közöttük. Ez utóbbiakat az indiai korai Sohan-iparban írták le.

39 Leletünk néhány csúcsos chopping-tool-ja a szakóca alakba való átmenetként fogható fel. (8. ábra la—b, 8a—8b.) 33 ALIMÉN, M.—H., CHAVAILLON, J., Position stratigraphique et évolution de la Pebble Culture au Sahara nord-occidenital, Actes IV. Congr. Panafr. Leopoldville 1959. 1963. 3—24, fig. 2/a.; BONNET, La „Pebble-culture" in situ de lldjérane et les terrasses de piedmont du Sahara Central, BSPF 58 (1961) 51—60., PL 3/3.; COLE, 1954. fig. 9. 34 TERRA, H. de PATERSON, T. T., Studies on the Ice Age in India and ASÎSOciated Human Cultures, Carnegie Inst. Publ. No 439, Waphin^ton, 1P39. PI. 35/1.5.; LAL, B. B., Palaieoliths from the Béas and Banganga Valleys, Panjab, Ancient India, 12 (1956) 59—92. Fig. 4.; PEI, W. C, Report on the Excavation of the Locality 13 in Choutoutien, Paleont. Sinica Ser. C. 8/1 (1934) 1—159. Fig. 4.; TEILHARD DE CHARDIN. P., PEI, W. C, The lithic industry of the Sinanthropus deposits in Choukoutien, Bull, of the Geol. Soc. of China 11 (1932) 315— 358. Fig. 5, 6, 8. 35 WARREN, S. H. 1951. PL 4., fig. 3. 36 KRÜGER, H, 1959. Typ. 13.; NICOLÄESCU—PLOPSOR, C. S.

; MOROSAN. I. N. 1959. PL 1/5. 37 1. a 29. jegyzetet. 38 BORDES F. Typologie du paléolithique ancien et moven, Bordeaux, 1961. 47. L; v. ö. OKLADNIKOV, A. P. 1960. MOVIUS, H. L. 1957. 39 TERRA, H. de, PATERSON, T. T. 1939. PL 35/7, 44/9. 54