Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
A felső-bihari korú buda-ipar Vértesszőllősön
zó leletek többnyire másodlagos fekvésből kerültek a régész kezébe; legtöbbször görgetettek, hiányozhatnak típusok, s torzulhatnak a formák. Mindezen felül a vértesszőllősi iparnak nincs is közeli analógiája: a rokon iparokhoz képest sok új vonással rendelkezik. Ezért ahhoz a módszerhez folyamodtunk, amellyel adott eseten más szakemberek is éltek; azt az alakot tekintettük típusnak, amely azonos kivitelben több példányban előfordult. 28 így azonban olyan készítményeket is az eszközök közé sorolhattunk, amelyek voltaképpen az eszközkészítés melléktermékeként: a technológiai tradíció kötöttsége folytán ismétlődő alakú gyártási hulladékként jelentkeznek. Ilyen lehet pl. az a korongalakú, egyik lapján lapos törési felszínű, a másikon kavics-kéreggel borított szegmensalak, amelyet a kerek kavicsról egyetlen ütéssel távolítottak el, hogy a további szilánkolás számára megfelelő leütési felszínt nyerjenek. Iparunk eszközei közül egyik csoport az afrikai pebble-tool-okkal vethető össze: más csoDort az Oldowan és a délkelet-ázsiai kör közös kincse és végül vannak olyanok, amelyek a clactoni ipar szilánk-eszközeihez állnak legközelebb. 1. Chopping-tool. Magyar megfelelőjeként a „hasító eszköz" terminust javasoltuk. 20 Az eredeti definíciót MOVIUS-tól vettük át. 30 ZOTZ újabban szigorítani kívánja a típus körülírását" és csak azokat a készítményeket nevezi így, amelyek kerek, vagy ovális kavicsból készültek, s a kavics-alak a kész eszközön is felismerhető. E szigorítás miatt azonban kiesnének egyrészt a kova- és kvarcit-tömbökből készült, másrészt azok a kisméretű eszközök, amelyekből Vértesszőllősön olyan sok van, s amelyek már az alap-formaként használt kavics kicsinysége miatt is elveszítették kerekded alakúkat a megmunkálás következtében. Ezek az eszközök háromszög-keresztmetszetűek, az alapot borítja a fennmaradt kavicsréteg; közeli származási kapcsolatban látszanak állni az olaszországi „micropontiniano", vagy akár a tatai késői moustiéri ipar gerezd-kaparóival. (8. ábra, 7 a—b.). Ezt a megegyezést fontosnak látjuk és a továbbiakban visszatérünk reá. A gerezd-kaparó szerű és a ZOTZ által is elfogadott alakok között kontinuus átmenetet figyelhetünk meg. A choppingtool-okat tehát az eredeti definíció értelmében inkább kavics-choppingtool-okra és kova- vagy kvarcit-tömb-chopping alakokra tagoljuk (v. ö HOWELL „core-ch.-t." és „pebble-ch.-t." felosztásával 32 ). 2í; v. ö. PEI, W. C. 1939. 20 VÉRTES L., Az őskor és átmeneti kőkor magyar szakkifejezései, AÉ 87 (1960) 08^-83. 30 v. ö. MOVIUS, H. L. 1044; UÖ-, Zur Archäologie des unteren Paläolithikums in Südasien und im Fernen Osten, MAGWien 80 (1951) 101—139.; Uö., Palaeolithic archaeology in Southern and Eastern Asia, Exclusive of India, Journ. of. World Hist. 2 (1955) 257—282, 520—553.; UÖ., Pebble-tool Terminology in India and Pakistan, Man in India 37 (1957) 149—156. 31 ZOTZ, L. F. 1962—63. 32 HOWELL, F. C. 1959, 840. L 52
