Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Műszeripari Művek 1938–1963

4. Úgy rekonstruálni az épületet, hogy amint 1—1 helyiség elkészült, a munkások felvétele és betanítása elkezdődjön. Az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára, valamint a Budapesti Szemüvegkeretgyár vezetői megállapodnak egymással az épü­lettömb területi felosztásában, mely szerint az EKM 2 800 m 2-t, a Sze­müvegkeretgyár 890 m 2-t foglal el, konyha és étterem részére 470 m 2 te­rületet állítanak be. A törvényesség betartása mellett a lakók kitelepítése, valamint az irodák, munkásszállás kiürítése és elhelyezése a város más területére elkezdődik. Ezt elősegíti a Műszeripar-igazgatóság által biztosított úgy­nevezett lelépési díjak, azonban így is nagy gondot okoz a gyár szer­vezőinek, mivel a városban nagy a lakáshiány. A helyiségek részleges felszabadítása következtében a Budapesti Szemüvegkeretgyár esztergomi gyáregysége 1957. december 28-án 6 fővel meg tudja kezdeni a termelő munkát, a gépek beállítását és a p röccsöntő műhely kialakítását. Ezzel egyidejűleg az egész épület termelési célokra való alkalmas­sá tételére a Győri Tervező Iroda megbízást kap a belső átalakítási és fö­démcsere megtervezésére. Az elkészült tervek alapján a Relé-gyáregy­ség szerződést köt a Komárom megyei Építőipari Vállalattal 1959. de­cember 15-én. A szerződés szerint 1960-ban 9 997 000 Ft-t kell beruház­ni, majd elkészül a teljes tervdokumentáció, mely szerint a kivitelező vállalat 1962. január 31-ig kötelezettséget vállal a munkálatok teljes befejezésére. 1958. október 25-én a Béke-téri épületben a födémcsere I. üteme elkészül, amelyet a Szemüveqkeretgyár egy helyiség kivét Q lével. a ré­szére kijelölt területet elfoglalja. Az át nem adott egy helyiségben a födémcsere elkezdődik és ennek elkészülte, illetve átadása után — ak­kor még úgy volt, — a Szemüvegkeretgyár helyigénye véglegesen ki­elégítést nyer. 1958. december hónapban a Béke-téri épület 1. sz. lépcsőház feletti második emeleten lévő öt helyinégben a segédrelé gyártása, illetve az új dolgozók betanítása megkezdődik. A 18 új felvételű dolgozó betaní­tását egy mérnök vezetésével, három műszerész végzi. Annak érdekében, hogy a két gyáregység minél zökkenőmente­sebben és gyorsabban fejlődjön fel (vállalat szervezés, ügyvitel, gyártás­beindítás, munkások betanítása, stb.) szükségessé vált a 16. sz. Autó­közlekedési Vállalattal szerződés kötése avégből, hogy Budapestről meg­felelő számú szakember szállítását naponta biztosítsa. Ez abban az idő­ben elkerülhetetlen volt, mert a város, de még a közeli környéke sem rendelkezett elektromérnökökkel, műszerészekkel, bemérőkkel, szer­számkészítőkkel. A kezdeti időszakban ez nem képezte kifogásolás tár­gyát, azonban a betanított dolgozók száma ahogyan növekedett és úgy érezték, hogy a szakmában jártasak, úgy kezdték kifogásolni a Buda­pestről naponta kijáró dolgozókat, illetve az autóbusz használatát és a kiküldetési díjat. Ez huzamosabb ideig nézeteltérést váltott ki a bu­dapesti és az esztergomi dolgozók között, de a Műszeripari Igazgatóság és a pártszervezet konkrét intézkedései révén fokozatosan lerendező­dött. Felmérték a legszükségesebb szaklétszámot, akiknek Budapestről való lejárása elengedhetetlen továbbra is és megállapították azon bu­490

Next

/
Oldalképek
Tartalom