Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

mások végezték — egész addig, mígnem kinevezték a nyergesújfalui szabadiskola vezetőjévé.

93 A nyergesi iskolában ideje is volt és úgy látszik, alkotókedve is megjött. Nagyobb méretű munkához: a „Zivatar"

94 megfestéséhez kezdett, melynek befejezését az ellenforradalom győzelme megakadályozta. A kép különös élményből fakad, de kétségtelen, hogy szimbolikus jelentése is van, melyről Kernstok az ellenforradalom alatt nem beszélhetett. Erre mutat egyrészt az, hogy egy ideig az „1919" címet viselte a kép, másrészt az, hogy később, Berlinben festett képei is tele vannak a forradalomra való utalással. De álljon itt Kernstok személyes élménye: „Készülése idején 1919-ben nem volt kiállítva és az akkori viharos időkben a műterem egyik sarkában aludta álmát. Most, hogy annyi év után magam előtt látom, eszembe juttatja keletkezésének sorát. Nagy száraz esztendő volt, májustól aratás utánig nem volt eső. Az emberek legkisebb kocsizörgésre kiszaladtak házaikból. „Mennydörgés" — kiáltották — „jön a zivatar", — de az ég kékje lehűtötte reményüket, míg egvszer felhő jelent meg az égbolton és rövid idő alatt cumulusok borították be az egész horizontot és jött az életmentő eső. Az emberek siettek le a Dunára és minden zivatar és mennydörgés ellenére meztelenre vetkőzve fürödtek a záporban."

95 Kernstok a képet mély átéléssel festette, mindenekelőtt a zivatar jelenségének és hangulatának megkapó ábrázolásával, az esőnek boldogan kitárulkozó fiúkkal és a víz fölé hajló ló mohó szomjúságának éreztetésével. A testekben a gyönyörű klasszikus szobrok fenséges szépsége jelenik meg, s teszi a mester egyik legszebb alkotásává a képet. A diktatúra bukása után elfogták, Esztergomba, majd a kőbányai gyűjtőbe zárták- Mikor barátai segítségével sikerült kiszabadulnia, jobbnak látta, ha elhagyja az országot. Bécsbe, Münchenbe, majd Berlinbe ment. 1921-ben már rendszeresen dolgozott, pártfogókra lelt, műtermet bérelt, megrendelői voltak. Ebben az évben készült „önarckép"-e

96 gondokkal, kételyekkel vívódó, megtört ember feldúlt arcát mutatja. A csupa erő, akarat és életkedv férfija komor, meghajszolt öreg lett. A kép részben a német expresszionizmus hatása alatt készült. Még erősebben érvényesül e hatás ugyancsak ez évben készült művén, az „Utolsó vacsorá"-n,

97 melyről készültekor a következőket mondta: „Csodálatos, hogy még soha senkinek se jutott eszébe az utolsó vacsorának emberi felfogása. Én ezt próbáltam meg. Nem a diadalmas egyház apostolait festettem meg, hanem egy keletkező világszemlélet első hírnökeit és rajongóit. Embere93 Horváth Béla: Megjegyzések Dévényi Iván „Kernstok Károly életútja" című cikkéhez. Művészettörténeti Értesítő 1961. 2—4. sz. 228. o. Kernstok politikai szereplésére vonatkozóan még: Horváth Béla: Kernstok, a demokratikus forradalmár. Eszteirgom Évlapjai (Annales Strigonienses). Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1960. 105—115. 1. 94 Zivatar. 1919. Olaj, vászon. 184 x 200 cm. Jelezve jobbra lent: Kernstok Károly 1919. Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, Budapest. Leltári száma: F. K. 10.612. 95 Kerhistok Károly: Vallomás. Az Ernst Múzeum kiállításai. Kernstok Károly festményeinek és (rajzainak gyűjteményes kiállítása. 1938. március 13. — április 3. 13—14. 1. 96 önarckép. 1921. Olaj. 55x50 cm. Jelezve jobbra fent: Kernstok Károly 921. Ismeretlen helyen. Egykor Manovill Alfréd tulajdonában, Budapest. 97 Utolsó vacsora. 1921. Olaj, lemezpapír. Jelezve fent balra: Kernstok Károly Berlin 921. Völgyessy Ferenc tulajdona, Budapest. 462