Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

is kiválónak tartotta. 75 A képek Cézanne-nal való kapcsolata nyilvánvaló, s hogy e francia festő felé való fordulás egészen tudatos volt, kitűnik egy, ez évben írt cikkéből is: „Nekünk... egyetlen utunk a franciákon át bekapcsolódni a nagy egyenesbe •.. Tudatosan akarni művészetet csinálni, tudatosan felhasználni a tanulságokat, nem félve a munkaközi élmények túlzásaitól sem... Máig — a legközvetlenebb tanulás — Cé­zanne-on át jutni a nagy egyenesbe, ügyetlen, ki ezt nem használja fel." 76 1911-ben elég erősnek érezte magát, hogy megrendezze gyűjteményes kiállítását. A „Művészház' '-ban rendezett retrospektív kiállítás döntő sikert jelentett Igaz, sikerben eddig sem volt hiány, legfényesebben mutatja ezt, hogy kiállított 67 képéből csupán 9 volt eladó, a többi mái­magántulajdonban volt, s e kilencet is hamarosan megvették. Voltak, akik a jövő művészét látták Kernstokban, mások szerint hamis utakra tévedt, ismét mások erősen támadták, s persze voltak, akik óvatoskod­tak ítéletükben, abban azonban mindnyájan megegyeztek, hogy igazi tehetség. Ha valakik kirohantak ellene, úgy azok a klerikalizmus hívei vol­tak és a politikai konzervativizmusé, akik világosan felismerték művésze­tében azt a veszélyt, mely az úri Magyarországot fenyegette: „Kernstok majd minden egyes műve egy-egy szociális probléma, mely a műélve­zetet messze megelőzve nyugtalanít és izgalomba hoz. Nehezen lehet egyszerűbb témát elképzelni, mint amilyen pl. a „Szilvaszedők", vagy a „Kubikus" című képe, .mindeniken olyan hangtalan, de azért harsogó szocializmus érzik, a színeken, a formák valóságos elszegényítésén, hogy emellett a művészi készség és alkotóerő másodrendű tényezőként vonul hátra. .. Kernstok Károly, — úgy beszélik — szabadkőműves. Ennek a művészethez semmi köze, — ámde ezt először ő kezdje el — és ő ne folytadon szabadkőműves művészetet!... Van a tárlaton egy Krisztus­képe. „Krisztus és az emauszi ifjak" címmel. Nincs benne semmi ököl­lel arcbavágó atheizmus, csak csendesen morzsoló lassú kegyeletsértés. Máramaros megyében a fiákeres kocsisok között is talál az ember bib­liai arcokat, de éppen az erősen eldurvult egyéniségek közül válogatni össze Krisztus környezetét, nagyfokú szabadosság és keresett ideálrom­bolás." 77 Kernstokot igazában azok értették meg, akik művészetének csúcs­pontját jelentő üvegablakait látták a Schiffer-villában. 78 Igaz, a karton­jait kiállította, a látogatók azonban ezek után mégsem alkothattak he­lyes fogalmat utolsó két-három évi terméséről. Ennek az időnek szaka­datlan kísérletezése, melynek értelme már nagy lovaskompozíció]'ában 75 N. N.: Pasteiner a Nyolcakról. Az Est 1911. május 10. 7. 1. 76 Kernstok Károly: Rövid epilógus egy kiállításról. Huszadik Század 1911. XXIII. 724. 1. 77 Orbán Dezső. I. ni. 78 Budapest, VI. Munkácsy utca 19/B. Az épületet és egész berendezését egyik legtehetségesebb modern építőművészünk: Vágó József tervezte; Dekorálásá­ban Kernstokom kívül közreműködött még Rippl-Rónai József, Fémes Beck Vilmos és Kisfaludy Stróbl Zsigmond. Az épület Kernstok-tervezte színes üveg­ablakai a II. világháború során elpusztultak. Képmellékletiünk tanulmány ÍÍ villa nagy üvegablakának felső sorához. 1901. Tempera, papír. 96,4x120 cm. Jelezve minden fiók alján: Kernstok Károly. Magyar Nemzeti Galéria tulaj­dona, Budapest. 456

Next

/
Oldalképek
Tartalom