Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
Kernstok Károly 1873–1940
a számára egészen új és nehéz feladatnak váratlan nagyszerűséggel felelt meg: a „Hunor és Magyar"-t, a „Csodaszarvas"-t és a ,,Nőrablás"-t ábrázoló mozaikfrize csupa ritmus, csupa harmonizáltság, beszédes, nemes nagyvonalúság. A mozaik, melynek első vázlata 05 még Székely Bertalant idézi, 6ü frizszerűen tölti ki az ablakok közti területet, Kernstok az egészet a vakolatba rakta, s a kompozíciónak tompított arany hátteret adott. Nem utolsó érdekessége e munkának, hogy kimondottan polgári megrendelésre készült, egyik első és legszebb eredménye a modern művészet és a modern polgárság összefogásának, egymásratalálásának. Hogy a műveltebb polgárság és a modern művészet egymásratalálhattak, abban viszont nagy szerepe volt Kernstok fáradhatatlan munkálkodásának is. Talán hogy új törekvését ellenőrizze, 1906. őszén Párizsba utazott. A magyaroknak már egész kis köre élt itt, ízelgetvén az új művészet szépségeit. Az ekkor már ragyogó alkotói múlttal rendelkező művésznek alkalma nyílt, hogy e kor reprezentánsait: Matisset és Picassot személyesen is megismerje. Eljárt Gertrude és Leo Stein házába a szokásos szombat esti összejövetelekre. Az itteni magángyűjteményében Matisse képei mellett Picasso fiatalkori alkotásaiból is látott néhányat, s újra találkozott Gauguin képeivel. Járt Matisse műtermében is, tehát közvetlen belelátott az űj művészet műhelytitkaiba. Ezekre az „új" dolgokra érzékenyen reagált. A kubizmus előtti Picasso-képek fogták meg legjobban, Matisse megítélésében meglehetősen bizonytalannak mutatkozott, művészetében azonban mindkettőt igyekezett hasznosítani. Gauguin művészete dekorativításával hatott, ami csakhamar jelentkezett is művészetében. Kísérletezéseinek igazolására azonban lényegében Cézanne korszakalkotó művészetében lelt. Mindezek mellett, megvallva is, tovább és állandóan hatottak olaszországi emlékei, sokat foglalkoztatta Orcagna, Masolino, Signoreili, Paolo Ucello és általában a monumentális falfestészet1907-ben itthon is találkozott a Nemzeti Szalon tavaszi nemzetközi kiállításán a modern törekvésekkel, s noha a nagyközönség értetlenül fogadta a kiállítást, ő bíztatást érzett ki belőle megkezdett iránya folytatásához, melynek eredményeit a M. I. É. N. K. I. kiállításán mutatta be 1908-ban. Noha sok mindent nem értettek képein, mégis megcsodálták tehetségét, elismerték újító erejét. Arcképeiben a fotografikus pepecselés, vagy durva festékhalmozás között tévelygő arcképfestésnek új úttörőjét látták, mely a valóságtól, az anyagtól, az addig megszokott festésmódtól egyre jobban elszakadva a tudatos stilizálást vallotta elvének. 1909. tavaszán még ré~zt vett a Miénk kiállításán, decemberben pedig már a Miénk-ből kivált fiatalokkal rendezett kiállítást a „Köny66 Csodaszarvas. Í904. Vízfestmény és színes tus, papír. 16,9 x 2,2,1 cm. Jelzés nélkül. H. F. K. gyűjteménye, Budapest. 66 Székely Bertalan utolsó falira, szánt műveinél, melyek már nem kerültek kivitelre, a magyar Ősimondához fordult. 1900 és 1902 között dolgozta fel a „Csodaszarvas" regéjét. E sorozat inspirálólag hatott Kernstokra. 453