Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

Az alkotásra néhány évvel később külföldön is felfigyeltek, miután szerepelt az 1900-ik évi Párizsi Világkiállításon, ahol III. médaille-t ka­pott, és megismerték reprodukció útján, melyet 1897-ben a Vasárnapi Űjság, 1900-ban a Magyarország a Párizsi Világkiállításon című könyv, ;i0 1902-ben pedig a Népszava Naptár 31 tett közzé. Ez utóbbi kiadványból ismerte meg Ernst Klaar német szocialista is, aki így ír Szabó Ervinhez küldött levelében: „...mindenekelőtt jó, igazi proletár illusztrációk. Valóságos vérbeli művészet az, amelyet Steilen, Kernstok stb. rajzaik­kal a proletároknak nyújtanak. Minden az osztályharcot leheli." 32 A kép jelentőségét tartalmi értéke adta meg, s adja meg ma is. Hasonló tárgyú zsáner-képet ugyan nagyszámban festettek ekkoriban, Kernstok képe azonban kiemelkedik közülük, s különösen eszmeileg fejlettebb amazoknál. Nála a tárgy nemcsak ürügy valami fény- vagy hangulatprobléma megoldására, hanem önálló értelmet nyer nyilvánva­ló irányzata révén, mely, mint ezt követő képei is mutatják, nem kívül­ről, önkényesen a képbe belevitt, de a kép egészéből, a festői témából, az ábrázolt valóság lényegéből folyó irányzat, mely megindít, lázít, agitál. E Courbet-i realisztikus naturalizmus jegyében készült képnek tematikai előzményeit Párizsba, s talán még előbb, Münchenben kell keresnünk. A téma ugyan Európa-szerte elterjedt, legszívesebben azon­ban Németországban és Franciaországban, Münchenben és Párizsban festették. A 90-es évek közepétől más-más eszmei kicsengéssel ugyan, de már magyar művészek is foglalkoztak festői megjelenítésével­Áz „Agitátor egy gyár kantinjában" azonban nemcsak a tartalmi mondanivaló, hanem a formai alakítás szempontjából is előrelépést je­lentett Kernstok művészetében, így a fény-árnyék dinamikája, a for­mák plasztikusabb alakítása, a heves mozdulatok megfogása, s fejlettebb csoportfüzése révén, főalakjában pedig az agitátor olyan típusát terem­tette meg, amelyhez hasonlót félszázad múltán sem tudott a magyar művészet megfogalmazni. Az agitátor alakjából, de az egész képből ára­dó hit és elszántság ma is megragadja a nézőt, feledtetve a mű kétség­kívül meglevő gyengeségeit. Ugvanebben az évben festette, s Budapesten, majd a következő évben Münchenben mutatta be másik jelentős és sok sikert hozó mű­vét, a „Vontató hajósok"-at, 33 mely újabb előrelépés művészetében. A képhez a nvári Duna-parti élet szolgáltatta a témát. Kisorosziban, ahol a kép készült, még nap mint nap lehetett látni hajóvontatókat, ezek­nek mozdulatát, monumentális erejét, az árnyékvetés ornamentális szép­ségét leste el a művész s vette vászonra, teljesen függetlenül Repin Vasárnapi Üjság, 44. évfolyam, 19. sz. 300. 1. Magyarok a Párizsi Világkiállításon. 1900. Hornyánszky Viktor könyvnyoim­dája, Bp. 1901. 33. 1. Népszava Naptár az 1902-ik évre. Népszava Könyvkereskedése. 92. 1. Ernst Klaar levele Szabó Ervinhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt Párt­történeti Intézetének Archivumában. Az adatot Réti István kandidátusnak köszönöm. Vontató hajósok. 1897. Olaj, vászon, Galleria Marangoni (Museo Civico) tulaj­dona, Udine. Reprodukálva: Művészet VI—1965. 7. sz. 15. 1. 443

Next

/
Oldalképek
Tartalom