Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Esztergom népességének és társadalmi rétegeződésének alakulása a XVIII. sz. első felében

Az 1715. és 1720. évi összeírás a következő kézműveseket sorolja fel a királyi városban: I. Ruházati ipar 1715 1720 II. Élelmiszeripar 1715 1720 Varga 7 7 Mészáros 4 6 Szabó 10 4 Mézesbábos 1 1 Takács 2 2 Pék 1 1 Gombkötő 2 2 Szappan gyertyakészítő 1 1 Csizmadia 7 3 2 3 Molnár 3 3 Szűcs 7 3 2 3 Molnár Harisnyakötő 3 1 összesen: 10 12 Kalapos 1 1 Kézmű iparosok összesen: 68 54 összesen: 35 22 Kézmű iparosok összesen: 68 III. Egyéb ipar 1715 1720 Kádár 4 4 Kovács 2 2 Lakatos 2 2 Bognár 2 2 Fazekas 2 2 Asztalos 1 1 Kőműves 1 1 Piktor 1 1 Esztergályos 1 1 TVmái* 1 1 KötéVerő 2 1 JCifirgn^ 2 1 Szíjgyártó 2 1 összesen : 23 20 Az összeírások „Obszervationes" fejezete értékes megjegyzéseket tartalmaz a város ipari-kereskedelmi életére vonatkozóan. Ezek alapján rekonstruálhatjuk azokat a meglehetősen szűk kereteket, amelyek között az esztergomi kézműipar és kereskedelem volt ez időszakban. A 26-féle iparág között — melyeknek nagy része ekkor már önálló céheket jelentett — a ruházati iparban működött a legtöbb kézműiparos. Különösen ebben az iparágban jelentkezik szembetűnő eltérés az 1715. évi és 1720. évi adóösszeírásban szereplő létszámok között. Mivel 1720-ban csak azokat írták össze iparűzőként, akiknek fő megélhetési forrása az ipar volt, s a csizmadiák, vargák, szabók egy tekintélyes hányada viszont csak időszakosan, nem egész éven át, űzte iparát, s fő megélhetési forrásuk nem az ipar lehetett, így 1720-ban már kihagyattak az iparosok jegyzékéből. 10 szabó közül csak 4, 7 csizmadia közül csak 2. s 7 varga közül csak 4 szerepelt 1720-ban a kézműiparosok jegyzékében. Feltűnően magas a mészárosok száma. A 6 mészáros nemcsak a város lakosságának szükségletét volt hivatva kielégíteni, hanem a városon át, Bécs felé hajtott marhacsordákkal folytatott állatkereskedelembe is bekapcsolódtak. Rajtuk kívül a kádárok helyzetét vizsgálva, nem rögzít súlyos panaszokat az adóösszeírás „Megjegyzés" rovata, mivel a helvi bortermelés, ha országos viszonylatban nem is volt kimagasló, de a tágabb környék, főként a kádárok számára, jelentős volt. — A ,.Meg jegyzésekben" az adóösszeíró csaknem valamennj i egyéb iparággal kapcso395