Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Esztergom népességének és társadalmi rétegeződésének alakulása a XVIII. sz. első felében

A nemesség, a magisztrátus tagjai, s a polgárok soraiból még további 10—12 család képezték a város patrícius rétegét. Ezek tartották kezükben a szőlőterületek 34%-át. Átlagosan 30—40 kapás szőlővel rendelkeztek, míg a polgárság többsége 6—8 kapás szőlőn gazdálkodott, s a zsellérek ennek a felét, átlag 4 kapás szőlőt bírtak. A nemesség a városi patrícius réteg jelentős alkotóelemét képezte. Bár vagyonilag nem volt a legerősebb csoportja a polgárság e szűk, vezető rétegének, mégis döntő befolyást gyakorolt a város vezetésében. Számuk idők folyamán lassan emelkedett. 1712-ben: 8,

27 1720-ban 11 nemesi család élt a királyi városban polgári telken, tehát a polgároknak biztosított polgári jogok és kötelezettségek keretei között, s 1731-re számuk 18 családra növekedett Vagyonilag, s politikailag kiemelkedő egyéniség csupán egy akadt közülük, a század első évtizedében itt élt Bottyán János. A legendáshírű kuruc generális tekintélyes vagyonát javarészt tőzsérkedéssel, s gabonakereskedéssel szerezte.

28 Vagyonát, a kurucüldözések korában a német városparancsnok, Kukländer szerezte meg. Az 1720 évi összeírás idején a városparancsnok özvegye volt a legvagyonosabb esztergomi lakos. Szőlőterülete 200 kapás nagyságot tett ki, s ezen felül 7 polgári telket birtokolt, a hozzá járó külsőséggel együtt. A nemesség többsége földműveléssel, ezt kiegészítőén bortermeléssel. s alkalomszerű borkereskedéssel foglalkozott. A bort főleg a felvidéki bányavárosokba szállították, vagy a város kocsmáiban mérték ki.

29 Néhány kézműves is akadt soraikban, akik iparűzés mellett jelentősebb szőlőtermeléssel is foglalkoztak. A nemességnek a város vezetésében gyakorolt súlyát mi sem mutatja jobban, hogy valamennyien tagjai voltak a város képviselő testületének. A városi hivatalok betöltésénél irányadó elv volt, hogy csak vagyonosabb polgárokat választottak meg tisztség viselésére.

30 A magisztrátus tagjai valóban Esztergom királyi város legvagyonosabbjainak sorából kerültek ki. Mint szőlőbirtokaik nagysága is mutatja, többségüknek 20 kapásnál nagyobb volt a szőlőjük — 40—50 kapás szőlővel rendelkezők ezek — mindössze három azoknak a száma, akik 8—10 kapás, tehát viszonylag kevesebb szőlőt mondottak magukénak. A magisztrátus tagjainak egy része kézműves és kereskedő, nagyobbik hányada — háromötöde — azonban földművelésből élő. Kötélverő, bábsütő, szabó, mészáros található soraikban, akik iparuk hivatásszerű űzése mellett — 2ü—40 kapás nagyságú szőlőterületükből következtethetően — borkereskedéssel is foglalkoztak. Gabonával és borral folytatott kereskedésből tett szert nagyobb vagyonra a század elején Esztergomban élt Campion János olasz származású kereskedő. A városi belső tanács e tekintélyes tagjának házát — a hagyatéki iratok tanúsága szerint

31 — 1811 Ft-ra, három szőlőjét pedig 600 Ft-ra becsülték. — A nemességgel fokozatosan összeolvadó 27 Villányi: Három évtized Esztergom múltjából 154—157. old. 28 Conscriptio Libera Regia Civitatis Etrig. 1712. Esztergom Levéltár. 29 Villányi: Három évtized... 29—44. old. 30 Villányi: im. 28. old. 31 Villányi: im. 143. old. 393