Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Philipp Zöch, egy elfelejtett esztergomi órás a XVIII. században

gárrá való felvételének időpontján (1801. II. 25.) kívül más adatot róla eddig nem ismerünk. Mivel azonban a céhszabályok értelmében az ötvös céh tagjai névjegyet vagy névbélyeget csak nemesfémtárgyakon alkalmazhattak, valószínű, hogy az ismeretlen „LK"-t nem is a céhbeli ötvösök, hanem a kevéssé ismert vésnökök közt kell keresni. Ismeretes, hogy ebben az időben Esztergom, Győr, Komárom és Érsekújvár ötvösei közös céhet alkottak. Könnyen lehetséges, hogy valahol ugyanezen a területen dolgozott az a vésnök is, aki az „LK" jelzést használta. Alátámasztja ezt a feltevést, hogy az eddig talált ismert származású „LK" jelzésű órák a Dunántúlon és a Kis-Alföldön sűrűsödnek. Zőch 4 óráján kívül ugyanis eddig a következő — a XVIII. sz. második feléből származó — szekrényórák számlapján sikerült jelzését megtalálni: Johann Gärtner, Győr (Zománcszámlapos fekete szekrényóra) Franz Langer, Veszprém (Zománcszámlapos tölgyfa szekrényóra) Johann Fachinger, Veszprém . (Zománcszámgyűrűs fekete szekrényóra) Fridolin Winekler, Pápa (Zománcszámlapos tölgyfa szekrényóra) Ignatius Körmöndi, Szakolca (Vésett számlapos tölgyfa szekrényóra)

29 Ignatz Jahun v. Jakun, (Zománcszámlapos fekete Nagyszombat szekrényóra) Franz Kain, Debrecen (Zománcszámlapos tölgyfa szekrényóra) Ezenkívül Budapesten és Esztergom környékén (Süttőn) magántulajdonban több olyan — vésett és zománcszámlapos — szekrényórát találtam „LK" jelzéssel, amelyeken az órás neve, illetve az előállítás helye nincs feltüntetve. | A fenti adatok leszűkítik ugyan azt a kört, ahol tovább kell kutatni, az „LK" mester kilétének és lakóhelyének megállapítása azonban még megállapításra vár. Dr. Bartal Ernő 28 Kapossy J.: Magyarországi ötvösök a XVIII—XIX. sz.-ban, Bp. 1934. 38. old. 29 A budapesti Iparművészeti Múzeum tulajdona. 34* 371