Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az Esztergomi Bibliothéka I. Rákóczi Györgytől származó emlékei

Gábort királynak kikiáltó besztercebányai országgyűlésen. Ugyancsak jelen volt az eperjesi országgyűlésen is, ahol az alkudozások elkezdődtek, s ezek a nikolsburgi békéhez vezettek (1622). A békekötést követően ha­zatérő Bethlent Tokajban fogadja, résztvesz a tarcali nagy vendégség­ben. 3 622-ben Alaghy Menyhért lett a főispán (1631-ig), beiktatásán Zemplén mezővárosban megjelent. 4 Második hivataloskodása elején az ő vezetése alatt a vármegye 400 lovast és 200 gyalogost bocsátott a nádor rendelkezésére, hogy a Császár Péter vezette parasztfelkelést leverjék. 5 Hogy hogyan került ez a könyv a bibliothékába, nem tudjuk. öreg Gradual. 6 A protestáns istentisztelet a katolikus egyházi énekek legnagyobb részét átvette magyarra fordítva. E könyvek a katolikusoknál az oltár ékességei voltak, kitűntek alakjukkal, díszítésükkel. A protestán­soknál csak egyszerűbb alakban jelentek meg. Ezeknek sok fogyatkozá­sa volt. ezért kellett őket kiegészíteni és kijavítani. Az udvari pap, Gele­ji Katona István ösztönzésére Keserűi Dajka János erdélyi püspök neki­fogott a munkának. A fejedelemnek, Bethlennek tetszett, leíratta, beköt­tette. De ez csak egy példány volt. Rákóczi azt akarta, hogy az összes egyházakban egyforma legyen a kultusz, ez csak úgy volt lehetséges, ha azt minden egyház megkapja. Megbízta tehát a püspököt, hogy ké­szítse a sajtó alá, de az a munka elején meghalt, így a befejezés Gelej ire maradt. Geleji hagyott is ki belőle és hozzá is toldott. A fejedelem saját gyulafehérvári nyomdájában a maga költségén nyomatta ki nagy ivrét­ben kétszáz példányban a Graduálét nem a hívek, hanem az egyházak használatára. A nyomdászokkal sok baja volt a fejedelemnek, végre azonban elkészült 1636 augusztusának elejére. Rákóczi az egyes példá­nyokat aláírva ingyen küldte szét a tekintélyesebb református gyüleke­zeteknek. Az öreg Graduálból a bibliothéka egy díszes, bőrbevonatú fa­táblákba kötött, sarok és köldökveretekkel, valamint Lippai György ér­sek címerével ellátott kissé csonka példányt őriz. A nyomtatott nyilatko­zat végén ez áll kézírással: „Georgius Rákóczi. Non est currentis neque volentis sed miserentis Dei. Zerenci ecclesiae". Az akkori Zemplén me­gyében lévő Szerencs község református ekklezsiájának tehát a híres szentpáli szavakat ismétlő jelmondatával „nem azon múlik, aki erőlkö­dik vagy törtet, hanem az irgalmas Istenen" (Róm. 9, 16) küldötte el a fejedelem graduáléját. 7 Szerencs a Rákóczi család kedves helye, hisz itt választották meg erdélyi fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot, s innen indult ki a Rákóczi család tüneményes, hódító sikereinek útja. 1644-ben Zsigmond utóda, György, távol lévén, a várőrség megadta magát III. Ferdinánd ostromló csapatainak, s ezek Zsigmond sírját felforgatták és a várat kirabolták. 4 U. o. p. 392—393. 5 u. o. p. 394. 6 öreg Gradual. Gyulafehérvár, 1636. RMK I. 658. Jelzete: Inc. Hung. I. 1. 7 Szilágyi, i. m. p. 287. és 290. 342

Next

/
Oldalképek
Tartalom