Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az Esztergomi Bibliothéka I. Rákóczi Györgytől származó emlékei

AZ ESZTERGOMI BIBLIOTHÉKA I. RÁKÓCZI GYÖRGYTŐL SZÁRMAZÓ EMLÉKEI Az érseki és kanonoki hagyatékokat évszázadok óta hűen őrző esztergomi főszékesegyházi könyvtár mindmáig sok feltáratlan érdekességet rejt vastag, Hild József által megtervezett, s romantikus stílust tükröző falai között. Ezért tűnik első pillanatra különösnek a cím: hogyan kerülhettek egyes példányok a protestáns erdélyi fejedelem könyvei közül a katolikus egyházi könyvtárba? Azonban áll a régi mondás: „habent sua fata libelli"! Felelet Pázmány Péternek.

1 A 17. század elején a hitvitázó irodalomban katolikus részről a vezéralak Esztergom bíboros érseke, Pázmány Péter. Neki próbál felelni „Felelet"-ében a váradi lelkipásztor, Pécsváradi Péter 1629-ben. E „Felelet"-ből egy példány Rákóczi Györgyhöz került, s ő sajátkezű bejegyzése szerint „Anno 1630 die 7 Septembris attam ez könivet Butkai István Urnák Zemplén varmegenek Vice Ispanianak..." Az aláírás a végén így áll: „Rákóczi Georgius. Non est currentis neque volentis sed miserentis Dei." A történeti háttér megértéséhez a következőket kell tudni. Bethlen Gábor halála (1629. XI. 15.) után Kemény János indult Bécsbe a halálhírei, s a felhívással, hogy a vármegyék visszacsatolására tegyék meg a szükséges lépéseket. A királyi biztosok 1629 december 31-én érkeztek meg Kassára, még aznap írtak Rákóczinak is, hogy szeretnének vele találkozni, s felhívták, hogy a tokaji és tarcali birtokokra vonatkozó inscriptionális summából még hátralévő részt fizesse le, a még birtokaiban lévő Homonnay-féle javakat adja ki. A hét vármegye visszaszállt őfelsége birtokába, s ezzel Rákóczi ismét a császár alattvalója lett. Ami a 313 ezer forint inscriptionális summából még hátra volt, lefizette, uradalmaira megkapta a királyi adományt, s ezután a beiktatás is megtörtént.

2 Ezért tesz említést Rákóczi a beiktatásról. Butkai István zempléni alispán két izben viselte az alispáni tisztséget. Először 1621—22 között, ekkor a helyettese Tarkányi István volt, majd 1628—34 között.

3 Első hivataloskodása idején résztvett a Bethlen 1 Pécsváradi Péter: Felelet Pázmány Péternek. Debrecen, 1629. RMK I. 579. Jelzete: Inc. Hung. II. 75. 2 Szilágyi, I. Rákóczy György 1593—1648. Bp. 1893. (Magyar történelmi életrajzok 9.) p. 147—151. Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye. Bp. é. n. p. 393. 3 Zemplén vármegye, p. 439. 341