Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A Vértes hegység középkori várai

A VERTES HEGYSÉG KÖZÉPKORI VARAI A Vértes erdőségeiben járva ma is még több középkori vár romjaira bukkanunk. E várak közül mind ez ideig csupán egy, — a gesztesi vár — van már feltárva. A jelen kis tanulmány keretében elsősorban e várromok történetével kívánunk foglalkozni, ami azonban nem zárja ki azt, hogy — ott ahol már feltárások történtek — annak újabb eredményeit ne ismertetnénik. Az éveik során egyre pusztuló romok ma már kevesebbet árulnak el — feltárások híján — az épület eredeti rendeltetéséből, mint akár egy évtizeddel vagy egy évszázaddal korábban. A történeti vonatkozások kiegészítéseként, — szinte már mint ugyancsak történeti forrásanyagot — Rámér Flóris és Nátz József múlt századi feljegyzéseit is felhasználjuk. Megfigyeléseik és műleírásaik, valamint az ezeket kiegészítő rajzi anyag, komoly támpontot nyújtanak egy, a későbbiekben történő feltáráshoz is. A vértesi várak mindegyike királyi alapítású volt, és építésük a XIV. század közepén indult meg. Történetük a XV.—

XVI. század folyamán — különösen pedig a törökkorban — szorosan összefügg egymással, valamint a tatai várral. E történeti közösség nagyrészt elhelyezkedésükből is eredt, annál is inkább, mivel e várak egyes láncszemei voltak annak a szorosan összefüggő védelmi rendszernek, amelynek központja Tata volt. (1. kép.) A következőkben rátérnénk az egyes várak történetének rövid ismertetésére, mégpedig azok hajdani jelentőségének sorrendjében. Gesztes. Várgesztes községtől északra, a község határában levő erdővel benőtt hegycsúcson áll a gesztesi vár. Történeti jelentőségét és méreteit tekintve a vértesi várak legnagyobbja. (2. kép.) Első említését 1332-ből ismerjük.

1 Zsigmond király egyik 1387-ben kelt oklevelében Gesztest, mint „castrum nostrum"-ot említi.

2 1417-ben Gesztesnek és Vitánynak közös várkapitánya van.

3 Albert a várat 1438ban a Rozgonyiaknak adja zálogba, amit később, 1458-ban Mátyás is elismer. A Rozgonyiak az Újlakiakkal szemben 1464 és 1465-ben fenntartják a jogukat a várra, amelyről tudjuk, hogy az még 1492-ben is az Újlakiak 1 01. Forgács es. lt. DL. 58-^71. 1332. VII. 20. Chokakw és Gesztes királyi várának várnagyai: Péter fia Tamás mester. 2 Fejér Gy: Codex Diplomatikus X/l. (Buda 1839) 333—336. 1387-ben. 3 Hazai Okmánytár I. 331—332. „Silstrang Capitaneo Castrum Geztes et Vitám salutem..." 245