Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi várkápolna XIV. századi falképeinek ikonográfiai vizsgálata

AZ ESZTERGOMI VÁRKÁPOLNA XÍV. SZÁZADÍ FALKÉPEINEK IKONOGRÁFIÁI VIZSGALATA Esztergom a magyar állam első központja. Noha a királyi udvar a XIII. század közepén (1256) Budára települ, az itt maradó érsekség továbbra is fenntartja Esztergom számára a kulturális életben elfoglalt jelentős, olykor vezető szerepét. A török hódoltság (1543— 1683) azonban derékba törte az éppen virágzó reneszánsz művészi életet. Romba döntötte a királyi várat, a „Szép templom"-nak nevezett székesegyházat. A török kiűzsése után a várhegy az osztrák katonaság kezére került, amely csak 1820^ban engedi meg az érsekség visszaköltözését Esztergomba. Ezután nagyszabású klasszicista építkezések folynak, ekkor épül a mai székesegyház. Az egykori királyi vár területén a régészeti feltárás és a műemléki helyreállítás csak 1934-ben indult meg.

1 A XII. századi lakótorony három helyiségén kívül feltárták a királyi várkápolnát, amely, mint a burgundi koragótikához kapcsolódó építészeti remekmű, méltó bizonysága a XII. századi magyar királyi udvar európai műveltségének. A kápolnában feltárt trecento freskók, amelyek az egykorú itáliai művészet legjobb alkotásai mellé állíthatók, jelzik a magyar Anjou-kor művészeti színvonalát, A freskók egy része in situ, a kápolna oldalfalain került elő; ezek gótikus, karélyos keretekben szentek mellképeit mutatják. A freskók másik része pedig a kápolna feltárásakor, a törmelékek közül került elő töredékesen. Nehéz, de szép feladat e csonka részekből rekonstruálni a kápolna XIV. századi fereskódíszét. Az ikonográfiái vizsgálattal egyidejűleg foglalkoznunk kell a freskók stíluskapcsolataival, amelyek együttesen adnak 1 Gerevich Tibor: A legújabb magyarországi ásatások. Magyar Szemle, 1935. Hajós E.: Au&grauban ás Esztergom. Forum (Bratislavai), 1935. Lux K.: Dde königliche Burg Steptenus des Heiligen in Esztergom. Der Burgenwart, 1935. XXXVL 32—33. Nagy Z.: Le palais des Arpadiens a Esztergom. — Nouvelle Revue de Hongrie, 1935. XXVIII. 58—60. Nagy Z.: Gli sioavd del Palazzo reale Arpaddanio di Esztergom. Aimuario, 1937. IL (Stiuldi e documenti italo-ungheresd della R. Accademia d'Ungeria di Roma) 79—30. 221