Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi középkori pénzverde

mot, mint mások.

22 Az Összes közül ez a leglényegesebb adat az esztergomi pénzverésre nézve, és ebből az derül ki, hogy a decentralizáció voltaképpen Esztergomból indult ki, hiszen esztergomi pénzverők jártak át az év bizonyos szakában Budára pénzt verni. Az új budai pénzverés' nyilván összefüggött a főváros Budára helyezésével, és ha az új fővárosban azonnal állítottak fel pénzverdét, még olyan áron is, hogy egy korábbi verde munkásai járjanak át, akkor ez a tény megint csak azt bizonyítja, hogy a korábbi fővárosban is kellett, hogy legyen pénzverés. Ez a korábbi főváros pedig tudvalevőleg Esztergom volt. Ez az 1255-i oklevél kétségtelenül tanúsítja, hogy a XIII. század első felében feltétlenül Esztergomban folyt a pénzverés. Innen jártak át a pénzverők Budára, de az állandó lakásuk Esztergomban volt, sőt, ott külön telep volt részükre biztosítva. Az esztergomi pénzverők ugyanis a régi Kovácsi nevű faluban éltek, mely „villa fabrorum", illetve „villa monetariorum" néven a kovácsok és pénzverők lakóhelye volt. Ez a község a jelenlegi vasútállomás körül helyezkedett el, és maga a vasútállomás Árpád-kori temető fölé épült, mely temető ezen Kovácsi községhez tartozott. E temető egyik sírjából egy kislány csontvázának a nyakán I. András dénárja került elő, amiből arra lehet következtetni, hogy a község alapítása a XI. század elejére nyúlik vissza, illetve talán még I. István korából való lehet.

23 Maga a község Balogh Albin megállapítása szerint a mai Rozália kápolna környékétől dél felé a Riparának nevezett területen feküdt, tehát a vasútállomástól északkeletre.

24 Neve különböző formában fordul elő (Kovács, Covachy, Kovathy, Kovachy). A község neve már 1075-ben feltűnik „Kouachi' alakban,

25 majd előfordul 1236-ban, mint „villa Chuach".

20 Később, a XIII. században a Kovácsi név gyakrabban szerepel. Maguk a pénzverők is időnként jelentkeznek az egykorú forrásokban, így 1230-ban említve van Laurentius „auri malliator", mely kifejezést Knauz Du Cange alapján pénzverőre (monetae opifex) magyaráz.

27 1245-ben egy Esztergomban történt birtokeladás alkalmából szerepelnek az itteni pénzverők „monetarii" formában.

M 1248-ban Stephanus „auri22 1255. VII. 25. ... Excipiamus autem fabros nostros de Strigonio illos, qui tempore novae monetae domi in fabriea laborarunit, si cum uxore et família sua in castro superius niorabantur. Cum: autem ab opère praediictae monetae fuerint expediti, statuimiuis, quod de maimonis suis tributum solvant, sicut alii. ... Knauz I. 241.. No. 550. 23 Balogh Albin, Esztergom Szent István korában. Esztergom Évlapjai IX. 1938. 58. A legújabb ásatások alkalmából is kiderült, hogy a legalsó bolygatatlan sírrétegben sok XI. század eleji magyar pénz kerül elő. Arch. Ért. 84. 1957. 88. (^olnay). 24 Balogh Albin, Adalék az Árpád-kori Esztergom hely rajzához. Föld és Ember 1929. 28. 25 1217-i átírásiban,. Knauz I. 54. No. 25. 26 Knauz I. 320. No. 394. 27 11230. ... uxor quondam Laurencij laitini, auri malliatoris de Strigonio ... Knauz I. No. 273. No. 310. 28 Knauz I. 361. No. 460. 212