Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
Ötvösmester hagyatéka Esztergomban a tatárjárás korából
Krisztust jelképezik. De van maga Dionysos is, párduc-bőrrel a fején, magasba emelt kezében győzelmi ágat lobogtatva Perau-ból 22 (a villachi múzeumban), mint Krisztust jelképező antik minta. A Velencéhez tartozó Torcello sziget múzeumában őriznek egy kiváló zománcos korongot (publikálatlan). Míg a székesfehérvári példányon középen van a párduc és körben madár-ábrázolások sorakoznak, a torcellói rendkívül díszes példányon középen van a madár (jól felismerhetően sas), köröskörül pedig a triumfáló Dionysos, akit itt már nyilván a pogányság fölött győzedelmeskedő Krisztust ' jelképezi. Gyakoriak a párduc-fejek, teljes párducalak, vagy Dionysos alakja helyett. A torcellói példány egyszerűbb megfelelője egy palzingi (freisingi ker.) példány a müncheni bajor Nationalmuseum-ban (publikálatlan), melynek közepében madár, köröskörül pedig négy párduc-fej van. Rokon darab fordult elő a krungli 7. sírban,3 egy kisebb példány a krungli 15. sírban. 24 Különös figyelmet érdemel a bécsi Iparművészeti Múzeum egy nagyméretű, rendkívül pompózus zománcos korongja, 20 amely a kettlachi stílusú emlékanyag egyik legszebb példája. Középső mezejében találjuk a sablonosán stilizált párduc-alakot, virággal a szájában, élénk (triumfáló) testtartásban, köröskörül pedig négy palmetta (életfa) sorakozik. Ugyanezt az állatképet, szájában ugyanolyan háromlevelű virággal találjuk egy regensburgi belsővárosi zománcozatlan, trasszírozott és pontozott hátterű korongon (publikálatlan). Ez utóbbinak farka is háromlevelű virágban végződik. Végül megemlítendő még, hogy a kettlachi stíluskörbe tartozó zománcos fülbevalók egyik leggyakrabban visszatérő mintája a visszanéző, vagy előrenéző, élénk testtartású (triumfáló) párduc. 26 A kettlachi híres áttört bronz (réz?)-veret állatalakjai szintén párducok; szájukban virágot tartanak, farkuk kétfelé ágazik. Az ugyancsak jól ismert kettlachi vastag testű állat-alak, életfával a háttérben és levélben végződő farkkal, 2 ' szintén párduc akar lenni, minden stilizálás ellenére is, ugyanúgy, mint a gráci .múzeumnak egy szép fülbevalóján a hasonló stilizálású, de leegyszerűsített, kiterített állatalak St Walpurgis bei St Michel-ről (publikálatlan). A kettlachi stílusú kegyszerek tömeges gyártása 950 után kezdődött el és virágkora Szt. István király életének idejére esik. Mivel feleségét, Gizellát és ennek családját a regensburgi Szt Emmeram-kolostorhoz köz22 Much: i, m. 133. sík. o., 19. kép (külön kirajzolva); a 126. o. szerint lelőhelye „Pfarrkirche Viillach"; Zimmermann: i. m. 72. o. XXIX. t, 2. 23 Arch. Ért., 1897, 138. o. III, 1; Zimmermann: i. rn. XXX. t. 10 (tévesen kettlachinak jelölve); Much: i. m. I. t. 7 (itt is tévesen. „Kettlaoh''lelőhellyel). 24 Arch. Ért. 1897, 138. o. III, 2; Zimmermann: i. m. XXVIII. t, 5. 25 Zimmermann: i. m. 71. o. 58. kép. 26 Néhány példa: Kettlach, Zimmermann: i. m. 71. o. XXX. t. 2; Much: 128. o. 15. kép: Strasskirchen, Landkreis Straubing, Pittioni: i. im. XI. t. 11; Mannsburo— Menges (publikálatlan), Ljubljana, Rudolfinum; Krungl, 25. sir, Arch-Ért. 1897, 142. o. V. t. 1—2. 27 Zimmermann: i. m., 72. o. XXX. t. 1; Pittioni: i. m. V. t. 2. 169
