Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Ötvösmester hagyatéka Esztergomban a tatárjárás korából

ezüstből készült és mély gödörbe van beleverve (tausírozás). Súlya: 25,84 gramm. Hasonló súlyú (25,82 gr) ezüstrúd került elő további 10 ezüstrúddal, valamint angolszász, dán, magyar és német pénzek kíséretében egy 1070 körül elásott kincsleletben, 1884-ben a litvániai IpscTie-ben (LennewarderHker.) 8a. (13). Ismeretlen lelőhelyű merevkarú mérleg a Magyar Nemzeti Múzeumban, valószínűleg szintén a tatárjárás korából (lelt. sz. 54.34.19): 7. kép 3'—3a. Igen egyszerű, egy darabban öntött példány. Az arányok, éspedig a középső rész megvastagodásának formája és az egyik kar végén megmaradt „kocka" a románkorra mutat. Végéről a fül a megolvadáskor letörött. Másik vége közelebb volt a hőforráshoz, azért ott a szár a legvékonyabb részén annyira megolvadt, hogy a fül a kockával együtt elpusztult. A mutató szintén meglágyult a tűztől, ekkor elgörbült, csúcsa pedig le is olvadt. Az aránylag épebben maradt kar legvékonyabb részén keletkezett elgörbülés szintén a tűz hatása alatt keletkezett. (14). Ismeretlen lelőhelyű merevkarú mérleg a Magyar Nemzeti Múzeumban (lelt-sz. 54.34.19): 7. kép 1. A mutatóval együtt egy darabban öntött. Erőszakos hajtogatás nyomai. Égési nyomok nincsenek. Rómaikori? (15). Esztergom; közelebbi lelőhely ismeretlen. Csukló nélküli, elég finom kivitelű mérleg. A karok vége astragalos-szerűen kiképezve. Teljes hosszúsága: 21,5 cm. Teljes magassága: 4,8 cm. Olvadásnyomok nem látszanak. Az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban. (Lelt. sz. 56.734.1. 6. kép 4) (16). Ismeretlen lelőhelyű merevkarú mérleg a Magyar Nemzeti Múzeumban (lelt sz. 54.34.19): 7. kép 2. Római korinak látszik. Nem véletlenség, hogy a románkori mérlegek nagyobb része tűzben volt: (1), (3), (4)?, (7), (9), (11), (12), (13), (15)?. Esztergom, Lengyel, Veszprém megye és a többi ismeretlen lelőhely megégett mérlegjei országos katasztrófa emlékei. Ez a katasztrófa a tatárjárás volt (1241—42). Ezt az időpontot támpontul véve a kormeghatározáshoz, a nagyon kopott mérlegeket, mint a (2), (5), (7), (8), (10) és (12) alattiak, még a XII. sz.-ban készülteknek kell tekintenünk. Csak a kopatlan példányok, mint az (1), vagy (3> alatti, készülhetett a tatárjárást megelőző évtizedekben. Igen, hosszú idejű és intenzív használat kellett ahhoz, hogy a kemény bronz aránylag nem nagy súlyú tárgyak mérése és a csukás-nyitás következtében annyira megkopjon, mint azt egyik-másik mérlegnél láttuk. A mondottak alapján ezeket a csuklós mérlegeket nagyjából egy korszakból, éspedig románkorunknak a tatárjárást megelőző időszakából származók8/aN. Bauer: Die Silber und Goldbarren des russischen Mittelalters, Num. Zeitschr., Wien, 1929, 84. sk. o. 12. sz. Ezt az irodalmi adatot Horváth Tibor Antalnak köszönöm. a* 163