Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi oroszlános freskók eredetéről

Igen érdekes, hogy a Foroclaudio-i S. Maria templomban egy falrafestett függönyön egymásbakapcsolódó korongokban szembenéző elefántokat láthatunk, hátukon tornyocskákkal. Bizonyos, — mint ezt Toesea is kiemeli,

40 — hogy itt is az elef ántos selyemszövetek hatásával állunk szemben. Äz itáliai emlékanyagban nemcsak a freskófesztészetben de a mozaikok közt is találunk az esztergomihoz hasonló kompozíciókat. Az egyikre, a palermói Capella Palatina mozaikjára már Gerevich Tibor is utalt/'

7 A palermói kompozíció meglepően hasonló felépítésű a f olignoiéhoz : itt is a trónon ülő Krisztus, s a két apostolfejedelem alakjai alatt áll a ragyogó királyi trón, s a normann uralkodók hatalmának jelképeként a trón és az egyházi jellegű mozaik között egymással szemben két eléggé realisztikusan ábrázolt lépő oroszlánt láthatunk. (10. kép).

48 Talbot Rice szerint ez a kompozíció is iráni gyökerű/'

9 E két utóbbi emléknél is világosabban hangsúlyozza az egyházi és a világi feudális hatalom törhetetlennek hitt egységét a monrealei dóm királyi trónusa fölötti mozaik. A trónus timpanonján az életfát, ill. az élet forrását őrző, két egymásfelé lépő oroszlán van, feljebb a drágaköves trónon ülő Krisztus megkoronázza II. Rogeriust, a normanok királyát.

50 Kétségtelen tehát, hogy az említett szaszanida-fatimida elemeket továbbfejlesztő „címerkorongos" bizánci szövetek több XII—

XIII, századi falfestménnyel és mozaikkal hozhatók kapcsolatba, — élénken bizonyítva a textilművészet termékenyítő hatását a falfestészetre. Mármost csak az a kérdés, vajon az esztergomi oroszlános freskók keleti textilmintái mikor és honnan kerültek Magyarországra. Gerevich Tibor ugyanis — mint már említettük — arra gondol, hogy a bizánci császári szövőműhelyek egyes kiválóbb darabjait ,,Szt. István is megszerezte, vette, vagy kapta."

51 Csakhogy ennek a feltevésnek az a hibája, hogy — mint láttuk — az esztergomi freskó mintái okvetlenül későbbiek, mint a Gerevich által idézett oroszlános és elefántos textilek, sőt az 1000 körül készült Sens-i griffes szövet az azonos keretelés ellenére is sokkal merevebb, zártabb formát mutat, mint az esztergomi ábrázolások; annak ellenére, hogy az oroszlán stilizálása igen ősi díszítőhagyományokat újít föl: a gyöngysoros csík az asszír-babyloni gyökerű perzsa relief-plasztikáknak is jellemző dekoratív vonása,

52 a bordákat jelző félholdalakú díszítések pedig a szibériai aranylemezek sajátos stílusjegyei,

53 háromszögalakban pedig az iráni gyökerű bizánci selyemszöveteken szereplő oroszlánokon is megjelenik.

54 46 Tioesca P., id. m. 1088. 1. 780. kép. 47 Gerevich T. id. m. 221. 48 Színes képét 1.: Sicilda. TCI. IV. Milano. 1933. 32—33. 1. közt. 49 Talbot Rice D., i. m. 205., v. ö. LXXXVI. t. 50 Deér J., i. m. 221. 52 V. ö. p. o. F. Same, i. m. 21. tábla (Persepolis), 40. 41. (ceusa). 53 P. o. N. Fettdch, Zur Chronologie der sibirischen Goldfunde, Acta Arch. II, 4, 1952. 251. sfck. 4. kép. (i. e. 3O0) 9 (i. e. 200) 14. (i. e. III. század). 54 Talbot Rice, D. i. m. 205. 295. XCIV. t. feint. 149