Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi oroszlános freskók eredetéről

múzeumban őrzött) oroszlános textilen

26 már megtaláljuk az esztergomi kompozíció lényeges vonásait: a két gyöngysorral szegélyezett, összekapcsolódott korongot a szembenéző, lépő oroszlánokkal (5. kép). Rokon az oroszlánok izmainak stilizálása is, csak a gyöngysorok közti dísz, s a fej tartás más; az életfát itt csak három levélke jelzi, s a döntő különbség az ábrázolás még itt is zártabb, kevésbé dekoratív, mint az esztergomin. Jellegzetes textilmintára utal az esztergomi freskókorongoknak a két gyöngysorszerű dísz közti, palmettasoros keretelése is. Gerevich ezzel kapcsolatban utalt az aacheni királyi kápolna elefántos szövetére, amelyen hasonló keretelés látható (2. kép). A szembenéző elefántokkal díszített szövet korát Lessing a VIII—

IX. századra teszi,

27 míg Diehl

28 bebizonyította, hogy a Nagy Károly szarkofágjából előkerült emlék a Siegburgi szövetekkel egyidőben, a X. század I. felében készült. De ne feledkezzünk meg a különbségekről sem: az aacheni elefántos szövet egész felfogása, a palmetták zsúfolt kompozíciója, sajátos dekoratív vonalvezetése más ízlést mutat, mint az esztergomi emléké, valamint inkább indiai, mint perzsiai hatást tükröz. Ellenben a Sens-i múzeumban őrzött 1000 körül készült „axamit" griffes korongja meglepő stílusrokonságot árul el a szóbanforgó magyar emlékkel (6. kép). Szószerint azonos a keretelés: a palmettákon a középső levelek éppúgy kiszélesednek, mint Esztergomban, nem olyan szűkek, mint az aacheni szöveten, az egész keretelés aránylag egyszerű, díszítőelemei világosan áttekinthetőek, nyugodt rendben sorakoznak egymás mellé a gyöngysordíszes keretben. Bár a griff stilizálása kissé merevebb (a sörény megoldása a siegburgi oroszlánokéra emlékeztető), de egyes díszítőelemek (mint pl. az áll alatt végighúzódó gyöngysorszerű dísz, a hátsó dombot díszítő rozettamotívum) azonosak.

29 Valószínű tehát, hogy az esztergomi emlék mintája is ugyanabból a selyemszövő műhelyből került ki, ahonnan ez a griffes szövet, bár OKvetlenül később készülhetett. Mindezek a vizsgálatok világosan bizonyítják, hogy az esztergomi oroszlános freskók mintáját a keleti textilművészetben kell keresnünk, de bizánci császári műhelyekben készült selyemszövetek nyomán készültek ezek a falképek. Nem beszéltünk azonban eléggé eddig arról, hogy ezeknek az oroszlános szöveteknek milyen jelentőségük van a feudális uralkodói hatalom szimbolikájában. Már a Romanos és Christophoros feliratú szövetek, de a Nagy Károly sírjába tett elefántos selyem is arra 26 D: D(iehl) Ch., in Enciclop. Ital. VII. 1930. 164. 1.) Bizantina, civütas). 27 Leasing, J.: Die Gewerbesammlung des Kunstgewerbemuseums zu Berlin, 190G —1909. XX. t. 28 Diehl, Ch., L'étoffe byisantine du relikquaire de Charlemagne, Strena Buliciana, Zagreb—

Split. 445. sk. 29 Falke, O.: Id. m. II. 247. kép. Voronin H. H., Karger, M. K. Tichanov, M. A., Isztorija kulturü drevnej Ruszi, Mioszkva

—Leningrád, 1951. 252. sk. 163. kép. 142