Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi oroszlános freskók eredetéről

bebizonyított tény, hogy a dekoratív falfestészet és a textilművészet szoros kapcsolatban állanak egymással a középkorban. Hacsak a középkori középázsiai freskók (Tun-huang, Bäzäklik) juthatnak eszünkbe, ahol sátorborító textilek, szőnyegek, függönyök freskóba történt átmásolásával állunk szemben, de utalnunk kell egy jellegzetes koraárpádkorí példára: a pécsi cella trichora XI. századi függöny mustrájára, amelyen Nagy Tibor arab

J

kufita írás stilizálását találta.

10 Ezek a függönydíszítésből eredő freskók — mint ismeretes — római mintáig követhetők vissza: a Forum Romanumon mintegy félszázaddal ezelőtt feltárt koraközépkor: templom, a Sta Maria Antiqua függönyutánzó freskói szolgáltatták a mintát.

11 A pécsi freskó egyébként különösen jellegzetes példája annak, hogyan jut el a koraközépkori arab díszítőstilus római—bizánci közvetítésen át magyar földre. Hasonló megoldásokat: szőnyegnek freskóba történt átkomponálását, ill. másolását tételezi fel László Gyula az anjoukori Szt. László ábrázolásos erdélyi freskókkal kapcsolatosan is,

12 ezt a nézetét azonban a kutatás

13 erős kritika tárgyává tette. Bizonyos, hogy a textilművészet termékenyítőén hathat a falfestészetre, különösen azoknál a népeknél vagy azokban a kultúrákban, ahol magasrendű technikában, formában és ábrázolásban egyaránt gazdag textilművészettel, falszőnyegekkel kell számolnunk, mint Keleten, Bizáncban, sőt Európa középső és nyugati részein is a VIII—

XIII. századokban. A palmettából formált életfa-motívum egymással szemben heraldikusan elhelyezett, S-alakban visszacsapott farkú oroszlán alakokkal, amelyeknek bordáit is jelzi a művész, — először a honfoglaló magyarság déloroszországi útvonalának emlékei között találjuk meg, a vesevolovszkojei IX—

X. századi temetőben előkerült tarsolylemezen, amelyet nemrég Erdélyi István publikált.

14 Erdélyi megjegyzi, hogy a gyökerében mezopotámiai jellegű ábrázoláshoz hasonló jelenet látható az athéni Bizánci Múzeumban őrzött IX. századi márványdomborművön.

15 Erdélyi idézi e sorok írójának azt a nézetét,

10 amely szerint a perzsa művészet szellemét foytató arab textilek nyomán került rá az oroszlánok 10 Nagy JT.: A pannóniai ókeresztény egyházközösségi bazilikák. Szépművészet, II. 1941/147. sk. 6. tábla. 11 Főként VII. János (705—707) idejéből: Wilpert G. S. Mania Antiqua, L, Ante, 1910. 1. skk. 12 László Gy.: A honfoglaló magyarság művészete Erdélyben. Kolozsvár, 1943. III. fej. uo., A honfoglaló magyar nép élete. Bp. 1944. 421. 13 Bercsényi D. Szépművészet. 1944. Uo. Antiquitas Hungarica, I. 1947. 14 Erdélyi I., Arch. Ért. 88. 1961. 95. skk., 1—2, képek. 15 Talbot Rice, D.: Iranian elements in Byzantine Art, III. Mezsdunarodnüj kongresszno iranszkomu isszkuszvoi i archealogii, Dockladü. III. Congr. Istr. d'Artetd' archéologie iraienne. Mamoires, Moszkva—Leningrád,1939. 206. XCIII. t. lent, jobbra. IG Erdélyi I., i. m. 98. 17 Kádár Z., Bizánci művészet, Bp. 1959. 42, 31. kép. 137