Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi oroszlános freskók eredetéről

AZ ESZTERGOMI OROSZLÁNOS FRESKÓK EREDETÉRŐL A magyar festészet eredetkérdését vizsgáló szakirodalom legtöbbször Nyugat felé orientálódott. Csak kevés olyan alkotása van árpádkori festészetünknek, ahol a kutatás hangsúlyozta volna a keleti eredőket. E kivételek közé tartoznak az esztergomi királyi palota kápolnáját díszítő oroszlános falképek. Az esztergomi királyi kápolna szentélyébe az oltártól jobbra és balra a fal alsó, festett sávján — palmettás friz alatt, — két gyöngysorból álló szegély közt — palmettákkal díszített korongok láthatók. Ezekben — egyik lábukat felemelve lépkedő, dekoratív megoldású, olívazöld oroszlánok lépkednek; mögöttük vörös alapon stilizált, okkersárga életfa látható, amelynek ágai úgy szertekanyarognak hogy a körben semmi üres hely ne maradjon. (Jellegzetes horror vacui szemlélet!). A keretdísz vörös, ugyanilyen színű a külső szegélye is, míg a fehér pontozásokkal díszített gyöngysorszerű két belső sávja s az oroszlánok szeme fekete. Eredetileg hét-hét oroszlán lépkedett mindkét oldalról az oltár felé, ma már csak kettőnek a töredéke látható. (Deéd—Dex Ferenc rekonstruálásában) (1. kép). 1. kép: Az esztergomi oroszlános freskók rekonstrukciója. 133