Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A dévényújfalui temető etnikai és történelmi problémái

dűli mellékletei bronztöredékek és vödörtöredékek voltak.. Szíj végek csak egy sírban kerültek elő a csoport nyugati peremén a 205-ös sírban, érdekességük, hogy vasból vannak, díszítetlenek és 5 db van belőlük. A többi férfisír, melléklete is nyílihegy, csat, vödör. A női sírokban gyöngyök (színes szemes, csíkos pasztiagyöngyök) voltak,. Fejnél, deréknál, kéznél kerültek elő egy csomóban, tehát zocskóbantették a halott mellé. A 237-es női sírban orsógombokon kívül bronz karperec töredékei és csiholó került elő a lábnál. A gyermeksírokban csiholok, csatok és edények voltak, Ez a tömb körülbelül a 3l4-es sír vonaláig tart, határa természetesen élesen nem határozható meg, mert a peremekre általában később is temetkeztek. Pl. a DK-i rész nyugati oldalán van néhány sír, amelyek későbbiek lehetnek. Ilyen a 205-ös sír, amelyben vas szíj végek kerültek elő és a 187-es női sír, amelyben kettőskúpos „zeg-zuggal" díszített orsógombok voltak, amelyek egyes kutatók szerint későiek.

u A DK-i rész többi sírja kb a VII. sz. második felére, de inkább a VIII. század első felére tehető. Ezt bizonyítja a kengyelek, zabiák, gyöngyök típusa. A következő csoport nem kronológiailag, hanem inkább a leletanyag jellegében különül el, határait nagyon nehéz megállapítani. Temetkezési szokásaira a következők jellemzők: vannak lovas és deszkázott sírok, van két sír, amelyben két koponya volt (13 és 17), feltűnően sok a sírokban az előzőkkel szemben az állatcsont. (Juh, ló és kakascsontok). Az edények kézzelformáltak, a durva kerámiához tartoznak, sok közöttük a prágai típusú edény. Korongolt edény csak három sírban volt, de ezek mellett is volt még egy kézzelformált edény is. Érdekes a 7-es sír bepecsételt díszű edénye, amely mellett volt egy prágai típusú edény is. A 302-es sírban pedig egy egyfülű római hatást mutató korsó került elő. A temető térképének vizsgálatánál rögtön feltűnik, hogy helyenként köraiakú üres foltok vannak a sírok között, ezeket Szőke Béla szent ligetek nyomának tartja.

15 Ezek megléte a térképen megnehezíti a tájékozódást, mert a sírok követték a liget szélét, az egyes csoportok tehát e miatt is eléggé összemosódtak, ezenkívül nagyon kevés a pontosan datálható sírok száma. Az újabb csoport elkülönítése szintén nem jelent kronológiailag újabb csoportot. Ez a csoport az előzőhöz hasonló abban, hogy a lovassírok száma kevés (2), valamint itt is van két kőlappal fedett gyermeksír és egy egyfülű korsó. Különbség az, hogy a deszkázott sírok száma több, több a sírokba tett állatcsontmaradvány és főleg az edények teljesen különböznek az előző csoportétól. Csaknem kivétel nélkül korongoltak, díszítésük pedig két vonalköteg között hullámvonal. A sírok leletanyaga különben elég szegényes, de valamivel gazdagabb mégis, mint az előző csoporté. A férfisírokban fegyver nem volt. A 305-ös férfisír csatja és lemezes négyszögletes nittelt veretei, bronz csipesze a VIII. sz. elejére utal. 14 Véleményünk szerint az oraógombok díszítése nem lehet korhatározó, a kettőskónikuis forma is elég korán megjelenik. 15 Szőke. B. Stu. Sí: 1956. 123, 135. a Komárom m. Múzeumok Közi. 113