Petényi Sándor: Hétköznapok a középkorban. A tatai térség anyagi kultúrája - Kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításához 5. (Tata, 2013)

Hétköznapok a középkorban- A tatai térség anyagi kultúrája -A tatai vár kiállításának ebben a kis, földszinti termében a kora középkori Tata, Füzitő települé­sek, továbbá a Baj község határá­ban található, kora újkori nemesi udvarház és a mellette álló, Árpád-korban épült templom, valamint a késő középkori Tardos falu régészeti anyagával ismer­kedhet meg a látogató. Tata Szent Péternek szentelt bencés monostorát, amely a későbbiekben hiteles helyként is szolgált, már 1093-ban említik az oklevelekben. A 15. század első felétől a ferenceseknek is volt rendházuk a településen. A két egyházi intézményen kívül Tata (Ó- és Újtata) mezővárosokban még három plébániatemplom épült, patrociniumuk Szent Kele­men, Keresztelő Szent János és Szűz Mária volt. A város gazdagodására fejlesztő­­leg hatott az eredetileg a Lackfi család egyik birtokközpontjaként felépülő négyzetes alaprajzú vár, amely Zsigmond király (1387- 1437) uralkodásának csaknem a kezdetétől egészen a 16. század elejéig királyi tulajdonban volt. A várat a 15. század folyamán többször bővítették és átalakí­tották, a királyok udvartartásukkal viszonylag sok időt töltöttek itt. Már a mezővárossá válás (1357- 1387) előtt is a régió egyik fontos eseményének számíthatott a tatai vásár, amely később, a középkor második felében, országos jelen­tőséggel bírt. Egy, a 16. század második feléből származó, de még a középkori állapotokat vissza­tükröző német kézikönyv az or­szág jelentős vásártartó helyeként Tatát együtt említi Bátával, Budá­val, Egerrel, Nagyváraddal, Pesttel, Pozsonnyal és Székes­­fehérvárral. A15. századra az iparosok adták a mezőváros vezetőinek csaknem a felét, és a század második felétől a tatai diákok is feltűntek a külföldi egyetemeken. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom