Petényi Sándor: Hétköznapok a középkorban. A tatai térség anyagi kultúrája - Kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításához 5. (Tata, 2013)

KIÁLLÍTÁSVEZETŐ A TATAI KUNY DOMOKOS MÚZEUM ÁLLANDÓ KÁLLÍTÁSÁHOZ

Sarokcsempe a kályhából, 16. sz.

építése a rekonstrukció biztos pontjai közé sorolható.

A rekonstruált kályha bemutatása mellett a tárlókban láthatók a kályha eredeti kályhaszemei is, valamint a lábazat tapasztásából előkerült edénytöredékekből restaurált két ép edény. Az udvarházban, fennállásának jó száz éve alatt, azonban nem csak ez az egy kályha állt. A feltárás során több, más kályhákhoz tartozó töredék is előkerült, melyek néhány darabja szintén megtekinthető a kiállításon. A kályhákon kívül számos más, az udvarház épületeihez, berendezéséhez köthető tárgy is előkerült.

A főépület tetejét cserép, az egyik melléképületét nád (előkerült a leszorítására szolgáló vas), a templomot pedig a felszínre jött számtalan zsindelyszeg alapján zsindely fedte.

A fa bútorokra az előkerült fogantyúk és bútorveretek utalnak. A zár- és lakatkulcsok, valamint különböző típusú lakatok mutatják azt, hogy már abban az időben is nagyon vigyáztak a kisebb-nagyobb vagyontárgyakra. A világítást gyertyákkal, illetve mécsessel oldották meg, aminek bizonyítéka a kiállításon bemutatott bronz gyertyatartó töredéke, valamint egy mécsestöredék. A gyertyákat méhviaszból vagy állati zsiradékból, azaz faggyúból készítették. A méhviasz gyertyák voltak a drágábbak, ezeket jelesebb alkalmakkor használták. A mécsesekben lenből sajtolt olajat égettek. A világításhoz, fűtéshez, főzéséhez a tüzet kovakőhöz dörzsölt tűzcsiholó vassal gyújtották meg,

10