Mezősiné Kozák Éva – Szatmári Sarolta: Királyi vár és monostor - Tata és Vértesszentkereszt a középkorban - kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához IV. (Tata, 2004)

Nagy Lajos és Zsigmond király uralkodása idején a kolostor ebédlőjét különböző színű csempékből felépülő díszkályhák fűtötték. A XIV-XV. századi kályhák felépítése azonos: az alsó részen négyszögletes, a felső részen téglalap formájú, dongás hátú és az oromzaton háromszögletű előlapú Kályhacsempe Nagy Lajos király címerével és a kettős kereszttel csempékből álltak. A pozitívokat az egyes típusokhoz fafaragó asztalosok készítették. A sárga, barna, zöld ólommázas csempék előlapját heraldikus ábrázolások, főurak életéből vett jelenetek, képzeletbeli szörnyek, mesejelenet, uralkodók képe díszítette. Készítési idejük megállapításánál a Kályhacsempe a Czillei család címerével technikai vizsgálatok, az ábrázolt címerképek nyújtanak segítséget. Sok azonosság utal arra, hogy a vértesi kályhák készítői, feltehetőleg a budai vár kályháit előállító udvari fazekasműhelyek mesterei. Tata és környéke 1543-ban török kézre került, és a török pusztítás véget vetett a vértesi kolostorban folyó életnek. A XVIII. században a terület a rommal együtt a tatai 7