László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.
BEVEZETŐ
BEVEZETŐ Tata Város Önkormányzata nevében tisztelettel ajánlom az olvasó figyelmébe az Annales Tataienses sorozat legújabb kötetét, amely az 1510-es tatai országgyűlésről 2010 tavaszán a Kuny Domokos Megyei Múzeumban rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A konferenciára és mellette számos, az országgyűléshez kapcsolódó rendezvényre várostörténetünk ezen kiemelkedő jelentőségű eseményének 500. évfordulója alkalmából került sor. 1508 decemberében Cambrai városában a pápa, a francia király, a németrómai császár, az aragón-kasztíliai király és a ferrarai herceg névleg törökellenes szövetséget kötött. A cambrai-i liga a valóságban azonban a Velencei Köztársaság ellen irányult. Velence teljes körbezárásához a nyugati hatalmak a Magyar Királyságot is szerették volna bevonni. Végül, hosszas egyeztetések után, 1510-ben követeket küldtek a magyar uralkodóhoz, II. Ulászlóhoz. Az uralkodó úgy döntött, hogy e kérdés megvitatására országgyűlést hív össze. Az országgyűlésen nem kisebb kérdésre kellett válaszolni, mint arra, hogy a nyugati keresztény hatalmak között újonnan formálódó szövetségi rendszerben melyik oldalon foglaljon helyet a középkori Magyarország. A kérdést nehezítette, hogy a kincstár szinte teljesen üres volt, s a jelentős gazdasági és belpolitikai feszültségekkel terhelt ország tényleges ereje nem tette lehetővé az újabb kötelezettség-, illetve áldozatvállalást. További fejtörésre adott okot, hogy Velence a törökellenes küzdelemben természetes szövetségese volt Magyarországnak. Ráadásul a Velencei Köztársaság évente nem csekély anyagi támogatást nyújtott hazánknak. Az országban kialakuló pestisjárvány miatt az országgyűlés helyszínéül Tata mezővárosát jelölték ki. A kiválasztásban több szempont is közrejátszott: Tata jó fekvése mellett a Duna közelsége - melyen a nyugati követek érkezését várták -, valamint egy újjáalakított, reprezentatív királyi vár ittléte. A városban nem kapott mindenki szállást, ezért többen, főként az országnagyok kíséretének tagjai, sátrakba költöztek. Az országgyűlésen a korabeli Magyarország főméltóságai, többek között Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek, Perényi Imre nádor, Szatmári György kancellár és pécsi püspök, Buzlai Mózes udvarmester és Beriszló Péter fehérvári prépost is jelen volt. A köznemesek először Székesfehérváron gyülekeztek, ahonnan végül 40 küldöttet menesztettek Tatára. A városban végül hét állam képviselője jelent meg. A cambrai-i ligához történő csatlakozás ügyében a német-római császár, a francia király, a pápa és Velence követe, valamint a lengyel király, a moldvai és a havasalföldi vajda követei is 7
