László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

C. TÓTH NORBERT: Az út Tatáig. Országgyűlések 1510-ben

Visszatérve még egy pillanatig az előbbi kérdésre (azaz, hog)

7 országgyűlés volt-e a fehérvári), azt kell válaszolnunk - habár még adót is megszavaztak'"' -, hogy nem. Úgy tűnik, hog)

7 ez már akkor is egyértelmű volt, ugyanis a király egy 1510. július 10-i oklevelében azt írta, hog)' Keresztelő Szent János ünnepén Fehérváron és Tatán tartották az országgyűlést.'

7 Az oklevelekből nyerhető információkkal teljesen összhangban áll, amit Pasqualigo velencei követ jelentéseiben találunk. Ezek szerint az urak nem mertek a pestis miatt Székesfehérvárra a tömeg közé menni, s ezért először azt kérték, hogy nemesek válasszanak megyénként két vag)" három követet, amivel szemben azok meg azt követelték, hog)" a főurak és főpapok jöjjenek Fehérvárra. Végül is abban állapodtak meg, hog)

7 a nemesek választanak maguk közül 40 teljes döntési hatalommal felruházott képviselőt, és azokat elküldik Tatára, a többiek pedig hazatérnek." (Ebből is látszik, milyen jól tudott számolni a kor embere, hiszen az országnak akkor még több mint 20 megyéje volt.) A források alapján Fehérváron június 24-től folytak a tárgyalások a nemesség és az udvar képviselői között, majd a megállapodás létrejötte és a nemesi küldöttek átvonulása után, július 2-án újból megnyitották az országgyűlést Tatán. Mint ismeretes, itt fogadták el július 5-én a csatlakozást a cambrai-i ligához. A diéta ezzel véget is ért, a nemesek hazamentek, ám az igazi alkudozások csak most kezdődtek, ugyanis a főpapok és bárók folytatták a tárgyalásokat a külhatalmak követeivel, illetve megkezdték az országgyűlési határozat végrehajtásának kidolgozását." Végezetül még egy zavarba ejtő momentumról kell szólnom. Korábban már idéztem Ládi Ferenc patai officiálisnak Kanizsai György özvegyéhez írott levelét, amelyben további, figyelmünkre érdemes mondatra is akadhatunk: „A nádor úr, a pécsi püspök, Török Imre és Sárkány Ambrus július 2-án Siklóson összegyűltek, hogy megtartsák-e a Jakab-napi nyolcadot, avagy nem?" („

Dominus palatínus, episcopus Quinqueecclesiensis, Emericus Therek et Ambrosius Sarkan in Soklos die visitationis Beatissime Marie Virginis convenerant, de octavis festi Jacobi cellebrare, anne?")

m Ha hihetünk a levélnek, amelyet az officiális július 10-én írt a Siklóstól 70 kilométerre lévő Merenyéről (Baranya m.), akkor az országgyűlés és a tárgyalások kellős közepén Perényi Imre nádor, Szatmári György kancellár, Akosházi Sárkány Ambrus pozsonyi ispán (1501-1510) elhagyták Tatát és Török Imre nándorfehérvári bánnal (1507-1511) együtt megjelentek a nádor várában és valamiről tanácskoztak. Mert azt ne gondoljuk, hog)' valóban a bírósági nyolcad megtartása végett jöttek össze. Azt tudjuk, hog)

7 Perényi június 26-án és július 5-én, Szatmári püspök június 23-án és szintén július 5-én, míg Sárkány Ambrus július 25-én mutatható ki Tatán. Török Imre hollétére a szóban forgó levélen kívül nincsen adatunk. Itt kell megemlítenünk, hog)' Pasqualigo július 2-i jelentésében nem írta, hog)

7 a 19