László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

C. TÓTH NORBERT: Az út Tatáig. Országgyűlések 1510-ben

lyes megjelenésre kérte, ám azok végül csak követeik útján képviseltették magukat az országgyűlésen.

1" Az uralkodó február 13. után indult haza Prágából," s Kuttenbergen (február 18.),

1

2 Boroszlón (március 6.)," Olmützön (március 12.)

1

4 át március 14én érkezett Trencsénbe, ahonnan egy napi pihenőt tartva Nyitra érintésével (március 17-18.)"' a hónap 21. napján vonult be Esztergomba." A nyitrai időzés oka amellett, hogy „útba esett", Erdődi István nyitrai püspök, személynök csatlakozása volt a király kíséretéhez. (1. kép)" Mielőtt továbblépnénk, ki kell térnem arra, hog)' Ulászló király mit keresett Csehországban. Mint az tudott, Ulászló nem csak magyar, hanem cseh király is volt, mégpedig 1471 óta. Ugyan 1490-ig Prágában tartotta udvarát, utána azonban meglehetősen ritkán kereste fel a cseh korona országait, azaz a Cseh Királyságot, a Morva Őrgrófságot, Sziléziát és Lausitzot. (Meg kell jegyeznünk, hog)' ez utóbbi három Mátyás király és Ulászló cseh király megállapodása folytán 1479 óta jogilag zálogként a magyar uralkodó hatalma alá tartozott. A magyar rendek e tényt egészen az újkor végéig számon tartották.") Ezt persze ottani alattvalói nem nézték örömmel, s hasonlóképpen, mint a magyarok 1526 után a Habsburg-házi királyoktól, azt követelték, hogy a király Prágában tartsa udvarát. Ulászló 1490 után magyar királyi uralkodása alatt többször is járt Csehországban, 1509 elején éppenséggel azért ment a Cseh Királyságba, hogy fiát, Lajost 1508. június 4-i magyar királyi koronázása után a cseh királyi koronával megkoronázzák, mintegy kész helyzetet teremtve a trónöröklés kérdésében. Ez 1509. március 12-én" meg is történt. Az utazás másik célja a rendteremtés volt a prágai udvarban. Ezek mellett volt eg)" harmadik, kevésbé hangsúlyozott oka is Magyarországról való távozásának, ez pedig a bevezetőben említett, az országban dúló járvány valószínűleg a pestis pusztítása. Noha a király nem ért vissza Gergely-napra Esztergomba, de megérkezése másnapján, március 22-én eg)

7 oklevelében már arról írt, hog)' a jelen lévő főpapok, bárók és ítélőmesterek, valamint az ország nemeseinek részvételével tanácskozások zajlanak." Ugyanerről tudósít Perényi Imre nádor március 28-i oklevele is, ebből azt is megtudjuk, hogy ekkor már egy hete ülésezett az országgyűlés." Kérdés persze, hog)

7 kiket takar az előbbi általánosságba hajló felsorolás? Az oklevelek alapján nag)" biztonsággal rekonstruálható, hog)" a főpapok és bárók közül kik voltak jelen Esztergomban. A méltóságviselők közül biztosan megjelent Perényi Imre nádor,

2

1 Ráskai Balázs tárnokmester,

2

4 Buzlai Mózes főudvarmester,

2' Várdai Ferenc váci választott püspök, kincstartó,

2" Podmanicki János kamarásmester.

2

7 A kúriai szakemberek közül Ellyevölgyi János nádori,

2" Verbőci István országbírói és erdélyi vajdai ítélőmester,"'Vajai Ibrányi István, a kisebb (titkos) kancellária 12