László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

BUZÁS GERGELY: A tatai vár 1510-ben

olyan könyöklőpárkány-végdarab is, amelyen látható volt, hog)' a kő oldalsó illesztési felülete nem törpepillér, hanem eg)* egyszerű báb fölé esett. Egy másik könyöklő végdarabon az egykor a bábot rögzítő csaplyuk helyzete alapján a bábok távolsága is jó közelítéssel meghatározható körülbelül 28 cm-ben. A könyöklő kőkiosztása arra vall, hogy a törpepillérek csak az oszlopok előtt állhattak, így 4 lehetett belőlük, közöttük pedig 7-7 báb helyezkedhetett el. A balusztrád formái és méretei megegyeznek a II. Ulászló által emelt nyéki villa balusztrádjaival." A nyéki építkezések pontosabb darálására nem maradt fenn forrás, ám a nyékiekkel megegyező balusztrádok és loggiák több, jól keletezhető Jagelló-kori épületből előkerültek. Körülük az egyik legjobban ismert együttes a simontornyai vár loggiája. II. Ulászló és később II. Lajos király főajtónálló- és főudvarmestere, Buzlai Mózes építtette újjá a korábbi eredetű várat.

2

3 A 16. századi építkezést két in situ fennmaradt, évszámos felirat datálja: a lakótorony földszintjének reneszánsz, keresztosztós ablakkeretén eg)' 1508-as, a kaputornyon pedig egy 1509-es évszám. A négyszögletes udvar keleti felét határoló régi palotaszárny belső homlokzatát díszítették reneszánsz loggiával. Hasonló loggia és balusztrád elemeit ismerjük a siklósi várból is. E várat 1507-ben Perényi Imre nádor szerezte meg, és nem sokkal később át is építtette."

4 Ezt igazolja az a forrás, miszerint valamikor 1507-1515 között szentelték fel az újjáépített várkápolnát."

1 Ezek az adatok arra vallanak, hog)' a nyéki típusú loggiák, így minden bizonnyal a tatai loggia is, a 16. század első évtizedére keltezhetőek, így nag)'valószínűséggel a tatai az 1510-es országgyűlés idejére már készen állhatott. JEGYZETEK 'Avarra lásd: B. SZATMÁRI 1974; B. SZATMÁRI 1975; B. SZATMÁRI 1987; BÚZÁS 2007; BÚZÁS 2008; BÚZÁS 2009. 2 BALOGH 1966, 190; B. SZATMÁRI 1975, 277. 3 BALOGH 1966, II. fig. 215, 148. 4 BALOGH 1966, 191. 5 BALOGH 1966, II. fig. 216, 148. 6 BALOGH 1966, II. fig. 217, 149. 7 B. SZATMÁRI 1975, 281. 8 A függőkert alépítményeit a feltáró Mátyás korára keltezte, de a darálás okai nem teljesen világosak. Bár említést tett egy ezen a területen előkerült, 1482-88 között vert Mátyás aranyforintról, ami meghatározta a Mátyás kori járószintet, de arról nem szólt, hog)' ez hogyan függött össze a terasz pilléreinek építési szintjével. (B. SZATMARI 1974, 48.) '' „Arrem autcm ipsam iam solo aequatam miro opere divus Mathias intra paucos annos instruavit." (BALOGH 1966, 190.) "'SZATMÁRI 1990, 52. 108