László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

C. TÓTH NORBERT: Az út Tatáig. Országgyűlések 1510-ben

zetben fennálló status quót. Másképpen fogalmazva: a másfél év tárgyalásai az időhúzásról szóltak, azaz minél tovább elodázni a színvallást, mivel Magyarországnak sem pénze és ennek folyományaként felesleges katonája sem volt arra, hogy tevőleges szerepet játsszon az eseményekben. Az udvar célja az volt, hog)

7 fenntartsa a Magyar Királyság középhatalmi helyzetét a lehető legkevesebb ráfordítással. Ennek a tárgyalási sorozatnak az állomásai voltak az év folyamán tartott országgyűlések. Az eddigi kutatások és szakirodalmi összefoglalások csak a tatai gyűlést tartják ténylegesen is országgyűlésnek. Fraknói Vilmos munkájában ugyan többször is szót ejtett az esztergomi és a székesfehérvári gyűlésekről, de ezeket nem tartotta országgyűléseknek. A Gergely-napra Esztergomba hirdetett diétával kapcsolatban azt írta, hog)

7 „a kitűzött időben nem lehetett megtartani. A nádor, a cancellár és több főúr megjelent ugyan Esztergomban, de a köznemesség lassan gyülekezett, és a király is késett. Emiatt az országgyűlés megnyitása június 24-re halasztatott"/' A fehérvárit pedig azért nem tartotta teljes értékű országgyűlésnek, mivel a király, a főpapok és a bárók nem vettek részt rajta.

7 Fraknói Vilmos munkájának megjelenése óta feltárt források alapján ezt a képet érdemben módosíthatjuk. Ám úgy vélem, hogy érthetőbb, nem utolsó sorban egyszerűbb és használhatóbb, ha az eseményeket ezen új források bevonásával az 1510-es év elejétől újratárgyalom, természetesen hivatkozva Fraknói Vilmos munkájának megfelelő helyeire. A Prágában tartózkodó Ulászló király 1510. január 6-án levelet intézett a szászokhoz, amelyben felszólította őket, hog)

7 Gergely-napra (március 12.) jelenjenek meg követeik útján Esztergomban, ahová ő maga is meg fog érkezni, mivel országgyűlést kíván tartani. Mint írta: „Csodálatos az összes keresztény fejedelmek egyértelmű vágya kiváló tettek végrehajtására. Mindnyájan és élükön szentséges atyánk, Szent Péter utódja, követeik által és buzgó kérelmeikkel folytonosan ostromolnak, hogy Isten dicsőségére, a kereszténység javára, saját országaink boldogitására és kiterjesztésére, az általok létrehozott [cambrai-i] szövetséghez csatlakozzunk. Ehhez járul, hogy a török császárral kötött és esküvel szentesített békekötés, melynek megtartását isteni és emberi törvények parancsolják, nemsokára letelik. Mi azonban, mivel megszoktuk, az országközjavát illető fontos ügyekben, híveink tanácsát kikérni, a választ elhalasztottuk, és híveink egyetemes elhatározásától tettük függővé. "

s Tíz nap múlva - eg)

7 korunkra nem maradt levelében adott utasításait felülbírálva - azt írta Kanizsai György és Ernuszt János dalmát-horvát-szlavón bánoknak, hogy habár korábban azt kérte tőlük, jelenjenek meg a Gergely-napi országgyűlésen, de most, Perényi Imre királyi helytartótól kapott értesülései fényében, azt kéri tőlük, tartsák magukat a Perényi által adott utasításokhoz.'' A szászok mellett figyelemre méltó módon a horvát urak is kaptak meghívót a Gergelynapi országgyűlésre. Ebben a király mind őket, mind a szlavón urakat szemé11