László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

NEUMANN TIBOR: A tatai vár és urai a Jagelló-korban

ve, 68.) A herceg 1491. szeptember 9-én levelét őhozzá mint rakonoki várnagyhoz címezte. (DF 231919.) 2

0 SCHONHERR 1894, 170-171. Semmi sem támasztja alá a szerző azon kijelentését, hogy Ulászló azért küldte Nagylucsei Orbán egri püspököt a herceghez, hog)- rábírja Tata és Komárom átadására. Valószínűnek tartom, hogy ez a feltevés Bonfini egyik mellékmondatának („ Urbanum, cui ex paternis amicis um ob exploratam fidem optimaque consilia Corvinus se ut alteri parenti dicarat ac Tatam Comaromiumque commiscrat..." BONFINI V-I-27.) a félreértéséből ered. Az 1490. végi időpontot átvette Jenei Ferenc is. (JENEI 1965, 10.) 2

1 1501. június 12.: „Insuper ipse lohannes dux volens sinceritatem fide/itatis sue erga nos uberius ostendere et dedarare, utpote qui nobis nonnisi semper morém gerere et servire conatus est, quo in ipsa novitate nostra regiminis nostri statum nostrum firmaremus et stabiliremus hostibusque nostris forcius et melius resistere possemus, eciam castra regia Posoniense, Thata et Komaron, que eidem pro quadragnta milibus florenis impignorata erant et de quibus eidem nulla so/ueio hucusque facta fuerat, queque ipse apud manus suas tenebat, simul cum omnibus opidis, villis et possessionibus ac a/iis omnibus pertinenciis nobis et successoribus nostris regibus remisit et resignavit atquc omnia premissa debita nobis liberalissime re/axavit et omncs litteras nostras et huius regni nostri obligatorias qua/itercunque et sub quacunque forma verborum hactenus emanatas et sibi datas nobis reddidit et restituit reddereque et restituere pollicitus est." (DL 37739.) 2

2 DL 107946. 2

3 BONFINI V-I-79.: A Komáromban tartózkodó herceg fogadta Miksa követeit, akik uruk pártjára kívánták fordítani, emiatt utolsóként indult el a hadjáratra. Igazolja ezt, hogy a herceg február 3-án még Budán tartózkodott (DL 59803., 59805. kiadása: GYULA 27-28.), február 14-én pedig Egerben (DL 59804.). A béke február 20-i megkötésekor még nem érte el a királyi sereget, mivel nevét a békeokmány (DF 289012.) nem tartalmazza a jelenlévők között. Az eseményekre lásd: KUBINYI 1991, 34-36. 2

4 KUBINYI 1991,38. 2

5 DL 73159. 2

6 Tata: DF 263621., Zsámbék: DL 19793., a többi adatot lásd: Függelék I. 2

7 DF 278833. 2

8 Lásd a III. függeléket. 2

9 Itt jegyzem meg, B. Szatmári Saroltának már feltűnt, hogy a herceg 1490 vége után is tartózkodott olykor a két várban. Abban viszont nincs igaza, hogy a herceg 1490-ben szerződést kötött a tatai vár átadásáról. (Ennek bizonyítására az egyik farkashidai okmányra hivatkozik, amely megerősítette az országnagyok és Korvin júniusi szerződését. Ez azonban éppen azt rögzítette, hogy Komárom és Tata a hercegnél marad 40 000 forintos zálogösszegben.) Az így keletkező ellentmondást úgy oldotta fel, hogy feltételezte: a zálogösszeg kifizetéséig a herceg mégis a várak birrokában maradt. (Mint láttuk, a hatalmas összeget sohasem fizették ki.) Ő a vár átadására az 1494. évet jelölte meg. (B. SZATMÁRI 1980, 148.) 3

0 1493. március 19.: „in oppido nostro Thatha" (DF 250886.); március 21.: „in Kontáron" (DF 278323.); március 22.: „[in op\pido nostro Komarom" (DL 93633.); „in Komaron" (DF 211391.); március 23.: „in castro nostro Komarom/KomaronIComaron" (DL 19982., DF 233127., DF 233478.); március 24.: „inKomaron" (DL 71051., kivonata: TRINGLI 2008, 656. sz., DL 72063.). Fennmaradt egy csonka oklevél is, amelynek napi dátuma kiszakadt, de „in oppido nostro Komaron" kelt. (DL 20127.) 3

1 A király március 15-én még, illetve március 28-án már Budán tartózkodik. Az adatokat lásd: Függelék II. 3

2 Lásd: HORVÁTH 2010, 53. 3

3 Lásd: Függelék I. 3

4 NEUMANN 2010, 368. 82