László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

NEUMANN TIBOR: A tatai vár és urai a Jagelló-korban

A TATAI VÁR ÉS URAI A JAGELLÓ-KORBAN NEUMANN TIBOR (Tudományos munkatárs, MTA Történettudományi Intézet) Wenzel Gusztáv százharminc esztendeje megjelent írásában annak a véleményének adott hangot, hogy Mátyás király (1458-1490) halálakor a tatai vár már túl volt a fénykorán. Míg a 15. század első harmadában, Zsigmond király (1387-1437) uralkodása idején a vár fontos diplomáciai eseményeknek adott helyet, s az uralkodó gyakran, és ami különösen fontos, huzamosabb ideig tartózkodott a várban, addig ez utódai esetében már nem mutatható ki: a szerző a későbbi időszakból egyedül az 1510. évi találkozót és országgyűlést tekintette említésre méltó eseménynek.

1 E fénykort a vár magánkézbe kerülése zárta le: az 1430-as években a Rozgonyi család zálogbirtoka lett," amely több, mint három évtizedig birtokolta is. Végül Rozgonyi János országbíró 1471. évi halálával került ismét királyi kézre.

3 A szinte folyamatosan úton lévő Mátyás rendszerint csak átutazóban kereste fel a várat, ritkábban a környéken rendezett vadászatok kedvéért érkezett Tatára.

4 A várat az 1465-ben megszerzett Komáromhoz hasonlóan a főváros környéki királyi uradalmakat kezelő budai udvarbíró felügy elete alá helyezte, és gondoskodott a vár felújításáról is.

5 Tata Jagelló-kori történetére Mátyás uralkodása idejéből egy momentum különösen nag)' hatást gyakorolt: az uralkodó - azzal a meglehetősen irreális céllal, hog)' halálát követően törvénytelen fiának, Korvin János hercegnek biztosítsa a trónt - 1482-től kezdődően minden koronára háramlott vagy elkobzott birtokot fiának adományozott." Élete végén már az eredendően a magyar királyi koronához tartozó várakat sem kímélte: nem sokkal halála előtt, útban Bécs felé, így adta a herceg kezére - Buda és Visegrád mellett - a nyugati határvédelem egyik kulcsát, Pozsonyt, valamint Komáromot és Tatát is. Nem szorul különösebb magyarázatra, hog)' mindez óriási tehertételt jelentett Jagelló házból származó utódjának, II. Ulászlónak (1490-1516). A TATAI VÁR KORVIN JÁNOS HERCEG BIRTOKÁBAN Mátyás 1490. április 6-án bekövetkezett halálát követően hamar kiderült, hog)' János hercegnek nincsen komoly esélye a trónra. Ugyanakkor az ország leghatalmasabb ura volt, várai és birtokai behálózták az egész országot: apja halálakor nem csak a főváros, de még a Visegrádon őrzött szent korona is az 66