László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

LAKATOS BÁLINT: A tatai országgyűlés és diplomáciai háttere (1508-1510)

ről hazáját; 30 nap múlva határozott választ várnak.

11

1 Azaz az udvarban eleve tudták, hogy Pasqualigo nem fog hazatérni, így folytatni lehet vele az alkudozásokat. Persze nem Dalmácia volt a valódi tét, hanem hogy a magyar udvar milyen újabb előnyöket tud a köztársaságból a nemzetközi helyzet segítségével kicsikarni. Pasqualigo tehát nem tért haza, hanem továbbra is az udvarnál maradt. Augusztus 10-én a királya pestisveszély miatt egy Komárom mellett fekvő szigetre költözött át. Ezzel a történet tatai fejezete véget ért.

lu

> ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS (1510-1511) A tatai országgyűlésen elhatározott követküldésre végül a török követtel való következő, komáromi tárgyalást követően került sor. Augusztusban elindultak a császárhoz a kijelölt magyar követek, Beriszló Péter fehérvári prépost és Sárkány Ambrus pozsonyi ispán, akik végül a királyi visszahívó levelet késve kapták meg. így 1510. október l-jén Konstanzban megkötötték a szerződést Hallewin jelenlétében Miksa császárral."

7 Magyarország ezzel formailag belépett a cambrai-i ligába, de a következő évben sem indultak meg a magyar hadak Dalmácia felé. Időről-időre titkos háttértárgyalások zajlottak a Magyarországon maradt Pasqualigóval; közben a király Csehországba és Sziléziába utazott; a törökkel pedig egyelőre féléves, majd 1511 szeptemberében Lengyelország és Velence belefoglalásával 5 éves békét kötöttek. Miksa császár követségei többször felkeresték a királyt és az udvart, de Ulászló részint a küldött francia királyi oklevél alaki szabálytalanságára hivatkozott, részint arra, hogy Miksa sem tartotta be vállalásait. A Dalmáciakérdés különben az itáliai helyzet változásával egyre inkább veszített fontosságából. Ráadásul 1511. október 4-én a pápa, az aragón király és Velence megalakították a franciaellenes szövetséget, a Szent Ligát. Ehhez csatlakozott decemberben Magyarország is, ami a cambrai-i ligából való kilépésével volt egyenértékű."

8 A magyar királyi udvar összesen több mint két és fél hónapot töltött Tatán. A felsőbb politikai akarat szeszélyének és a körülmények összjátékának köszönhetően éppen a településen zajló politikai-diplomáciai események helyi vonatkozásairól gyakorlatilag semmit sem tudunk. A mezőváros életében a királyi udvar jelenléte és a fényes követjárás csupán múló események voltak. Ugyanígy múló és gyorsan fontosságukat vesztő tények voltak a nemzetközi politika szempontjából is. Mégis, a tatai országgyűlési ülésszak szerves része volt egy olyan nemzetközi politikai összefüggésrendszernek, amelyben a magyar állam egyenrangú félként szerepelt. Ennek a magyar külpolitikai út- és kiútkeresésének az 1509-1510-es időszak egy fontos fejezete volt. A magyar 51