László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

LAKATOS BÁLINT: A tatai országgyűlés és diplomáciai háttere (1508-1510)

gántitkárának." 1 Ulászló király közben levelet küldött nekik, hog)- az ország­gyűlés megkezdéséig ne induljanak el Magyarországra. A francia követ azon­ban a levelet állítólag nem kapta meg, így útra kelt. Valószínűleg ő is hajóval utazott Komáromig: 12-én már ott volt. Bevonulását eredetileg június 14-re várták."'' A németek végül 16-án indultak el Bécsből és 2l-e előtt érkeztek meg."' Fogadtatásuk részleteiről semmit sem tudunk. Közben a magyar udvar eg)' másik diplomáciai kérdéssel, a lengyel-mold­vai békekötéssel is foglalkozott. Piotr Tomicki krakkói főesperes már 1510 áprilisa óta Magyarországon tartózkodott, ott volt Esztergomban Pasqualigo május 17-i fogadásán is." s A moldvai követ valamikor május első felében ér­kezhetett meg, ezután kezdődhettek a tárgyalások." Ezek lényegileg nem változtattak a januári békemegállapodáson, amit II. Ulászló végül egy június 20-án kiállított oklevélben meg is erősített. " A német követek későbbi érkezése kapóra jött a királynak, akinek így a diplomáciai illendőségre való tekintettel nem kellett rögtön fogadnia a tár­saira váró francia követet, csak a pápai legátust. Achilles de Grassis hivatalos audienciája június 17-én délelőtt volt a tatai vár egyik termében. A legátus megbízólevelének felolvasása után latin nyelvű rövid, frappáns beszédet tar­tott, főleg a törökellenes expedíció megvalósítása tárgyában, ehhez kérte a király közbenjárását az itáliai béke helyreállításához." Más hangvételű volt a német-francia delegáció 23-i kihallgatása. Ezen már Bakócz is jelen volt, mert előző nap érkezett meg. 7" Pasqualigo viszont, tartva a számára kínos jelenettől, csak titkárát küldte el. A követek megbí­zóleveleinek bemutatása után Hallewin beszélt német követtársai nevében is. Indulatosan ecsetelte a köztársaság bűnlajstomát, a királyt pedig erőteljes szavakkal buzdította Dalmácia visszafoglalására. De ezzel valószínűleg jócs­kán túllőtt a célon, mert viselkedésével a magyar elit tagjaiban általános in­gerültséget keltett, sőt a német követeket is állítólag annyira megbénította, hog)' a császár nevében semmit sem próbáltak a beszédéhez hozzáfűzni.' 4 A különböző hatalmak követeinek egymáshoz való viszonyáról és a ma­gyar udvarban követett stratégiájukról csak a velencei követjelentésekből alkothatunk képet, de annyi nyilvánvalóan mindannyiukra igaz, hog)" az ud­var befolyásosabb embereinek ígéretekkel vagy pénzzel való megnyerésére, azaz saját befolyásuk növelésére illetve az ellenfél pozícióinak gyengítésére törekedtek. Ennek része volt a hátországból levelek útján érkező hírek manipulatív tálalása, a nyilvános, reprezentatív eseményeken az általuk kép­viselt hatalmak érdekeinek és álláspontjának hangoztatása, a bizalmas hát­tértárgyalások, egyeztetések, és az ellenfelek lépéseinek nyomon követése. Igaz, mindebből a jelentésekbe csak az került be, ami a követ által képviselt hatalom számára érdekes lehetett. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom