László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

C. TÓTH NORBERT: Az út Tatáig. Országgyűlések 1510-ben

conservator

a

3

0 mutatható ki a városban. A főpapok közül természetesen jelen volt Bakóc Tamás prímás, Szatmári György pécsi püspök és kancellár,

11 Frangepán Gergely kalocsa-bácsi érsek,

1" a már említett váci püspök, továbbá közvetett adatok útján bizonyítható Keserű Mihály boszniai püspök és Szeremlényi Ferenc erdélyi prépost királyi titkárok" esztergomi tartózkodása is. Ezzel szemben valószínűleg hiányzott Szentgyörgyi és Bazini Péter országbíró és erdélyi vajda, aki február közepétől március közepéig Nagyszebenben tartott az erdélyiek részére tartományi gyűlést.

1

4 Innen felettébb erőltetett menetben - március 16-án Medgyesen," 25-én Szészármán

1'' keltezett - jött Esztergom felé, ám korántsem biztos, hogy megérkezett oda április elejéig. Hasonlóképpen nem mondhatunk semmi biztosat a dalmát-horvát-szlavón bánok ügyében sem. Itt annyival bonyolultabb a helyzet, hog)- a tisztségbe kinevezett és az azt gyakorló személyek köre nem fedte egymást. Noha 1508-ban Ulászló király leváltotta Bajnai Both Andrást és Kamicsáci Horvát Márkot a bánság éléről, helyettük Kanizsai Györgyöt és Csáktornyai Ernuszt Jánost nevezte ki, de az utóbbiak nem tudták átvenni a bánság irányítását." Amíg az utóbbiról semmit sem tudunk, addig Kanizsai április 11-én és május 26-án otthonából, Semptéről írt levelet.

1" Ehhez hozzátehetjük, hog)' patai (Somogy m.) officiálisa, Ládi Ferenc július 10-i, Merenyéről írt levelében már tudott György haláláról.

1' Ezek alapján viszont szinte biztosra mondhatjuk, hog)' ha meg is jelent Esztergomban, sokáig nem időzött ott. (Könnyen lehet, hog)' ő az egyetlen az előkelők közül, aki a pestis áldozata lett.) A március 22-én kezdődött országgyűlésnek a követjelentések alapján a fő napirendi pontja a II. Gyula pápa által kezdeményezett török elleni hadjárat volt, illetve ezzel összefüggésben a cambrai-i ligához való csatlakozás tárgyában is folytak tanácskozások.

4" A diéta, mint fentebb már írtam, március 28-án még tartott, ám nem sokkal később berekeszthették (a király jelenléte április 3-ig mutatható ki Esztergomban). Ennek okait megtudhatjuk Ulászló király április 24-i, Visegrádról a szászok közösségéhez küldött leveléből. Ebben azt írta nekik, hogy az országgal kapcsolatos súlyos ügyekben ugyan Gergely-napra Esztergomba országgyűlést hívott össze, ám főleg a pestistől való félelem, továbbá az ünnepek, ti. a húsvét, valamint az élelem elégtelensége miatt a főpapok és a bárók tanácsára elhalasztotta azt Keresztelő Szent János ünnepére Budára, a szokott helyre. Ezzel összefüggésben meghagyta nekik, hog)' az országra nehezedő súlyos és bonyolult ügyek megtárgyalása végett válasszanak maguk közül követeket, és küldjék őket június 24-re Budára, ahol természetesen ő is meg fog jelenni. A kiválasztott követeiket teljes hatalommal ruházzák fel, hog)' az összes megtárgyalandó ügyben dönteni tudjanak. Egyúttal meghagyta nekik, hogy fegyveres csapataikat tartsák készenlétben, mivel ha az országgyűlés úgy határoz, azokat rögtön megindíthassák.

4

1 14