Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyüszi László (szerk.): Annales Tataienses V. Környezetváltozás, termelés, fogyasztás: a történeti ökológia kérdései. Tata, 2006.

Pálóczi Horváth András: Középkori kutak - a vízellátás létesítményei és a környezettörténet forrásainak lelőhelyei

Középkori kutak - a vízellátás létesítményei és a környezettörténet forrásainak lelőhelyei Pálóczi Horváth András (Károli Gáspár Református Egyetem; Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest) A középkori vízellátás rendszere jelentősen különbözött a maitól, amennyiben nagymértékben támaszkodott a felszíni élővizekre, a természetes forrásokra és a felszínhez közeli vizeket kiaknázó kutakra. Jól kiépített, mesterséges vízellátási rendszer kevés helyen volt, vízvezetéket a középkor folyamán csak néhány gazdag királyi vagy érseki városban, illetőleg palotában építettek (Buda, Esztergom, Visegrád). Az országos viszonyokhoz képest kimagasló színvonalú, jól szervezett vízellátásra Buda példáját említhetjük. Budán a 15. században Zsigmond király létesítette az első vízvezetéket, amelybe a Ouna vizét szivattyúzták fel mintegy 50 m magasra és ólomcsöveken vezették el. Mátyás király egy itáliai építészt bízott meg egy új vízvezeték építésével, amelybe mintegy 5 km-ről, a budai hegyekben lévő forrásokból vezették a vizet a Várhegy déli részén fekvő királyi palotáig.' A Várhegy északi részén, az erődített középkori város területén a 15-16. században több száz kút működött és ciszternák is voltak.

2 Egyes házaknak a pince szintjén több sziklába vájt kútja is volt. A középkori Buda régészeti térképén több, mint 40 kutat sikerült eddig rögzíteni, a feltárt kutak pedig a középkori életre, anyagi kultúrára vonatkozó, rendkívül értékes leletanyagot szolgáltattak. így például Holl Imre külön monográfiában tette közzé a Dísz tér 10. sz. alatti házban feltárt kút leletanyagát, amelyből egy 13-14. századi városi háztartás anyagi kultúráját ismerhetjük meg.' Irásné Melis Katalin a Dísz tér 8. sz. telken feltárt 13-15. századi kút leleteit publikálta.

4 1998-tól a várhegy déli részén, a Szent György téren folytatott nagy méretű, intenzív régészeti kutatások során több középkori kút is napvilágra került. Különösen gazdag a Szent György tér 4. sz. telek kútjában feltárt 14. századi leletanyag, ahol szerves anyagú régészeti tárgyak és biológiai leletek is nagy mennyiségben előkerültek.

5 Talajba ásott vagy sziklába vájt kutakat gyakran tártak fel régészeti ásatások során középkori lelőhelyeken: várakban, városokban, kolostorokban és falvakban. Az elpusztult középkori falvak kutatóinak Magyarországon a legutóbbi időkig mégis kevés régészeti adat állt rendelkezésükre a települések kütjairól, mivel az esetek többségében a házak közötti térségeket nem tárták fel teljesen, és így a kutakat csak ritkán találták meg. Az utóbbi néhány évtizedben folytatott feltárások nyomán mégis jelentős dokumentációs anyag gyűlt össze a kutakról. Nagy Ágnes 33