Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyüszi László (szerk.): Annales Tataienses V. Környezetváltozás, termelés, fogyasztás: a történeti ökológia kérdései. Tata, 2006.

Torma Andrea: Középkori kutak archeobotanikai leleteinek összehasonlító értékelése: adatgyűjtés és interpretáció

begyűjtötték, melyet sűrű szövésű szitával mertek ki. A földmintából a botanikai leleteket a múzeumban sűrű szövésű szitán mosták át. Merőben új gyűjtési technikával csak a középkori Szentkirály falu 1985-86. évi feltárásán találkozunk. Itt a kút aljának teljes természetes betöltését (kb. 0,75 cm3 iszapot) vödrönként hozták a felszínre és a helyszínen különböző lyukbőségű szitákon mosták át, hogy a legkisebb maradvány is fennmaradhasson. A visegrádi Zsigmond-kori kút feltárásán hasonló módszerrel gyűjtöttünk. L E LÖH KI, Y P.K I SN 1

E RTETÉSE ÍJ BUDAI VÁR A Budai Királyi Vár területén több kút ismert, de ezek közül csak néhány került feltárásra, és mindössze három kútból gyűjtöttek növénytani leletanyagot. A budai házakat a 13. században a Várhegy északi és középső' részén a természetes mészkőfennsík legmagasabb pontjaira építették. A Várhegy felszíne alatt - 6-10-12 méteres átlagmélységben - hatalmas, összefüggő, karsztvizekben gazdag barlangrendszer húzódik. A házak alatti sziklavermekből, pincékből vagy a pince alatt húzódó barlangok (mélypincék) aljából mélyítették a kutakat a természetes vízforrás felé. A 14-15. század fordulójáig többnyire ezek a kutak látták el a várost ivóvízzel. Az Úri utca 40. sz. telken talált kút teljes feltárása nem történt meg, a tereprendezések során csak a kút felső részét vizsgálták - innen származik a növényi leletanyag is -, így pontos méretei ismeretlenek. Kora a régészeti leletek alapján a 13-15. századra tehető. A másik két feltárt kút 12, illetve 16 méter mélységű volt, használatuk kora az előzővel megegyező. Mindkettő leletanyaga egyidejű betöltést mutat, azonos időszakra jellemző régészeti tárgyakkal. Ez a betöltés legkésőbb a 15. század közepén vagy második felében történhetett, ezután a kutat betemették. A növényi maradványokat a sűrű fekete iszapos betöltés őrizte meg. A Budai Vár kútleletei feltűnő hasonlóságot mutatnak. Az azonos korú betöltésből legnagyobb százalékban a termesztett növények maradványai kerültek elő. Jelentős százalékot tesznek ki a természetes vegetációból származó növények maradványai is, de ezek mindhárom esetben gyűjtögetett növények, gyümölcsök maradványai (kökény, húsos som, szamóca, szeder, mogyoró). Egy-egy faj jelzi a bolygatást tűrő gyomok (ruderáliák) és gabonagyomok jelenlétét. 2J PÉCS - POSTAPALOTA 1963-ban Fülep Ferenc Pécsett tárt fel egy kutat, melynek iszapos betöltéséből 420-440 cm mélyen bronzedényre tapadva növényi maradványok is előkerültek. A leletek kora a 16-17. századra (törökkor) keltezhető. A csekély számú leletanyag (14 töredékes szilva csonthéj és 2 húsos som csonthéj-töredék) a gyümölcsök fogyasztását, termesztését, illetve gyűjtögetését jelzi, összehasonlításra azonban nem ad lehetőséget. 24