Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyüszi László (szerk.): Annales Tataienses V. Környezetváltozás, termelés, fogyasztás: a történeti ökológia kérdései. Tata, 2006.

Gyulai Ferenc: Mi a történeti ökológia?

Zoltán nyelvész, Cholnoky Jenő földrajztudós, Rapaics Raymund kultúrtörténész, Győrffy István néprajztudós gondolataira utalhatunk. A történeti ökológiai vizsgálatok időintervalluma alatt - s ebben valamennyi érdekelt egyetért -, tágabb értelemben az ember megjelenése óta (ca. 2 millió év) eltelt időt, szűkebb értelemben pedig az ember természetátalakító tevékenységének kezdetétől, a neolitikus forradalomtól (Kr.e. 8/6000-4000) a jelenkorig eltelt időt értik. Az interdiszciplináris kutatások - amint arra már utaltunk - környezettörténeti kutatásaikkal messze megelőzték az ilyen jellegű társadalomtudományi vizsgálatokat. Ennek eredményeként számos nagy jelentőségű munka született angolszász (Environmental Histon) és német nyelvterületen (Umwältgeschichte).

5 A magyar szakirodalom vonatkozásában, arra a munkára utalhatunk, amely „Történeti természettudományok" alcímmel született meg a Szegedi Őstörténeti Munkaközösség összefogásában. A kiváló, elsősorban természettudományos kutatókból álló szerzőgárda a magyar őstörténeti kutatás helyzetét tárja elénk a legújabb eredmények tükrében.

6 A környezet történetének feltárásához az alapot a környezeti régészet (Environmental Archaeology) szolgáltatja, amelynek meghatározását Butzer, K. W. épp egy negyedszázaddal ezelőtt fogalmazta meg.

7 Célja, hogy az előkerült maradványt, s ebbe éppúgy beletartozik a mag, mint az állatcsont, a környezettel összefüggésben kell vizsgálni. A hazai környezeti régészet közvetlen előzményének számít a második világháború után megindult komplex őskőkor-kutatás. Előtte csak a Magyar Állami Földtani Intézetben folyt hasonló módszertanú munka. Ezeknek a természettudományos módszereknek a célja az ökológiai rekonstrukció. Az első ilyen jellegű feldolgozás - korát megelőzve - Vértes Lászlótól született meg 1965-ben.

8 Alig egy évvel később már az interdiszciplináris tudományok szükségességét, a bennük levő lehetőségeket hirdette a Múzeumi Módszertani Füzetek.

9 Hazánkban is egyre nagyobb tért hódít a klasszikus régészeti hagyományokat és interdiszciplináris kutatásokat összeötvöző környezeti régészet.

1

0 Sajnos, még nagyon kevés az ilyen, az interdiszciplinaritást mutató ásatás (pl. Sopron-Krautacker, Endrőd, Tiszapolgár). A különböző szakterületek közötti interdiszciplináris együttműködés az elmúlt évtizedekben új tudományos megállapításokat eredményezett. A mind kiterjedtebben alkalmazott természettudományi (zoológia, botanika, geológia stb.) vizsgálatok növelték az információk számát, megkönnyítették a történészek számára az egykori kultúrák életmódjának tisztázását, lehetőséget biztosítottak a település környezetének rekonstrukciójára. Pl. a kultúrnövények elterjedése sajátos termőhelyi igényeik folytán a természet átalakulásához vezetett. Ezeket a környezeti változásokat ma már csak a természettudományos vizsgálatok eredményeinek komplex felhasználásával tudjuk végigkísérni. Különös súllyal bír az ezzel a témakörrel foglalkozó archaeobotanika. Ez a tudományág a növényleletek, növényi eredetű tárgyak meghatározásával, a különböző korokból származó növényekre vonatkozó ikonográfiái és okleveles adatokkal, 15