Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyüszi László (szerk.): Annales Tataienses V. Környezetváltozás, termelés, fogyasztás: a történeti ökológia kérdései. Tata, 2006.

Musicz László: Tata madártani jelentőségének áttekintése

búvárokat, természetvédőket és profi kutatókat. Magam is így kerültem igazán kapcsolatba módszeres madártani kutatással és természetvédelemmel. A közösen töltött táborok, pisznicei túrák szintén mind a mai napig meghatározó élményeim. A Herman Ottó Körnek talán az volt a legnagyobb varázsa, hogy polihisztor névadójához méltóan képes volt összekovácsolni a legkülönbözőbb érdeklődési körű embereket. Együtt voltak akkor madarászok, botanikusok, meteorológusok, geológusok, barlangászok, régészek, néprajzosok és még megannyi más érdeklődésű természet szerető és tisztelőember! Elementáris kisugárzás rejlett ebben az együttélésben! Ugyancsak az 1970-es évektől kezdődően tevékenykedik aktívan a Megalodus Barlangkutató Szakcsoport, amelynek hosszú évekig Vajna György volt a „motorja", azt követően pedig (immár több mint két évtizede) Almády Zoltán irányítja a Tata környéki karsztjelenségek, barlangok kutatását. Tudományos igényességgel és szívós munkával tárták fel valamennyi térségbeli barlang, hasadék, üreg, víznyelő rejtélyes világát. Munkájukból ad gyönyörű ízelítőt a Magyary Zoltán Művelődési Központban látható kőzet- és ásványkiállítás. A Liszt András vezette Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Egyesület az egykori Herman Ottó Kör hagyományainak folytatójaként az 1990-es évektől tölt be fontos szerepet a tatai és térségbeli környezet- és természetvédelmi mozgalomban. Az Öreg-tóval kapcsolatos kezdeményezéseik, társadalmi ellenőrző szerepük, nyaranta megrendezésre kerülő táboraik és túráik, akcióik, előadásaik révén megannyi fiatal kerülhetett kapcsolatba a természettel és az érte vívott küzdelemmel. A MADÁR- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM JELENLEGI HELYZETÉNEK ÁTTEKINTÉSE Ma persze egész más körülmények között dolgozhatnak a természetvédelem társadalmi aktivistái. Olyan körülmények között, amelyekre az egykori legendás elődök csak legmerészebb álmaikban gondolhattak. A rendszerváltást követően hihetetlenül kitágult a világ, óriási lehetőségek nyíltak meg a természetvédelem terén is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma már megannyi terepi programot és környezeti nevelési tevékenységet vezényel országszerte és persze Tata környékén is. A madármegfigyelők tábora hihetetlenül kibővült és a MMTE-et ma már Európa egyik legjobban működő és legnépesebb tagsággal rendelkező természetvédő szervezeteként tartják nyilván. Országszerte 35 helyi csoportja működik, eddig több mint 25 ezer ember lépett tagjai sorába, de a jelenlegi aktív tagsága is meghaladja a 8 ezer főt. Elfogultság nélkül kijelenthető, hogy e népes tábornak Komárom-Esztergom megyében működik az egyik legtevékenyebb szervezete. Ebben meghatározó szerepe volt és van Csonka Péternek, Kovács Katalinnak (Baj), Argai Sándornak, Ballabás Gábornak, Szimuly Györgynek, a Bátky testvéreknek, Villám Zsuzsának (Tata), Bagdi Antalnak (Siittő), Fogarasi Péternek, Hlogyik Zsuzsának (Tatabánya), Krug Tibornak, Pénzes Lászlónak (Komárom), Riezing Norbertnek (Környe)... A neveket persze még hosszan sorolhatnánk. 143