Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyüszi László (szerk.): Annales Tataienses V. Környezetváltozás, termelés, fogyasztás: a történeti ökológia kérdései. Tata, 2006.

Czumpf Attila - Petényi Sándor: Történeti ökológiai program a Gerecsében

ként, Peterskirche néven ismer.

7 A 20. század folyamán azonban teljesen benőtte azt az erdő, s a falu lakói már nem tudták, hogy hol volt a templom, az emberek emlékezetéből kiesett pontos helyének ismerete, és az 1990-es években már csak régészeti módszerrel lehetett rátalálni. Mivel a templom mellett megtalált nemesi udvarház anyaga a 15. század második felével indul és sem ott, sem pedig a rotunda tágabb környezetében nincs korábbi réteg, ugyanakkor okleveles adat van arra, hogy 1489-től az addig a Kovácsi család tulajdonában álló területnek új tulajdonosa van, ezért ezt a templom melletti, teljesen üres részre épített koraújkori udvarházat az új birtokos megjelenéséhez, Alsólindvai Bánffy Miklóshoz illetve annak familiárisához lehet kötni. Az új birtokos feltűnése azzal lehet összefüggésben, hogy a vidék korábbi tulajdonosa, Kovácsi Miklós gyilkossági ügybe keveredett, ezért ingatlanait vérdíj fejében lefoglalták és az Bánffyra szállt.

8 A vidéket az Árpád-kortól a 15. sz. végéig bíró Kovácsi családnak is volt egyébként egy udvarháza, ami 1489-ben már zálogban volt

9 (a komáromi várnagynál, Ujszászi Mihálynál).

1

0 Erről az épületről sajnos nem lehet még tudni semmit, feltehetőleg Kovácsi faluban, vagy annak közelében található.

1

1 Jelen cikk témája azonban a koraújkori udvarház. Annak ellenére, hogy az új birtokos familiárisa (vagy officiálisa) már 1489 körül odaköltözött, kőépülettel és udvarház alaprajzzal csak az 1520-as, 30-as évektől lehet számolni. Az időpont azért bizonytalan egy kissé, mert az eddig előkerült régészeti anyag a kiépülés pontos idejére nem ad választ. A jelzett két évtizednél későbbi építkezést azonban többé-kevésbé ki lehet zárni, mert a tatai vár 1543-as elfoglalása után a török a vár környékét és a közelebbi falvakat teljesen elpusztította. Legalábbis ezt kellett Síiess Orbánnak megállapítania tíz évvel Tata 1566-os visszafoglalása után, 1577ben,

i

: és nem valószínű, hogy egy ilyen időszakban fogott volna bárki békés építkezésbe a környéken. írásos forrás hiányában nem lehet megjelölni az udvarház felhagyásának konkrét időpontját sem. Mivel hosszabb időn át létezett hódoltsági környezetben, illetve annak határán, mint biztonságos állapotok között,

1

3 az elköltözés kiváltó oka valószínűleg nem az itteni viszonyok gyakori változásainak (török - keresztény fennhatóság cserélődése) egyike volt, hiszen ezek kezelési módját az évtizedek alatt kitapasztalhatták. Legvalószínűbb ok az 1593-tól kibontakozó háború, amelynek során 1594-ben Győr is elesett. A környéken állandósuló koncentrált csapatmozgások, a folyton változó hadi helyzet eredményezhetett olyan körülményeket, amely már nem volt kezelhető. Az is elképzelhető ugyan, hogy számunkra ismeretlen okból, néhány évvel a 90-es évek előtt hagyták el az udvarházat, de ha esetleg mégsem, akkor a török hadműveletek beindulásakor bizonyosan ezt kellett tenniük. A feltárás még nem fejeződött be, sok minden tisztázatlan, azonban számos olyan jelenség került már felszínre, amelyre lehet építeni humánökológiai programot, így feltárásra került a nemes lakhelye, illetve annak kőpincéje és a hozzá kapcsolódó boronafalas fészer (raktár), továbbá a szolgálók két boronaháza; az egyikben kályha is volt. Szintén megtaláltuk a főépülettől 35 méterre délre a boronafallal megerősített bejáratot, amely mellett volt egy négy méter széles gazdasági bejáró 130