Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
Fülöp Éva: Adatok Tóváros oppidum 18. századi közigazgatás-történetéhez
Jegyzetek ' így tártunk fel például az 1763. évi komáromi földrengésről addig még nem ismert korabeli beszámolókat a pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom 18. századi gazdálkodásának történetét kutatva. FÜLÖP 1994.; FÜLÖP 1997. 2 A Kuny Domokos Múzeum 1999-ben rendezett időszaki kiállítást az 1766-1769 között épült uradalmi vendégfogadó, a jelenlegi Kristály Szálló történetéről. 3 Splényi Béla /1809-1899/ 1827-1831 közt volt a tatai piarista konviktus növendéke. SPLÉNYI 1984, 6162. 4 A jobbágyfelszabadítást követően, az ún. községi törvények (1870:42., 1871:18. te, 1886:22. te.) alapján a polgári korban a volt mezővárosokból jórészt rendezett tanácsú városok jöttek létre (ezek gazdasági ereje, lakosságszáma nem volt elegendő arra, hogy önálló törvényhatóságot alkossanak). Eltérően a falvaktól, községektől és nagyközségektől, a járási szervezeten kívül állottak és közvetlenül a vármegyei hatóság alá tartoztak. Belügyeikben önállóan intézkedhettek, de csak első fokú igazgatási és gazdálkodási jogkörben járhattak el. Legfőbb szervük a városi tanács volt, élén a polgármesterrel. A városi elöljárósághoz a főjegyző, aljegyzők, tiszti ügyész, levéltárnok stb. tartoztak. (E városok az 1929:30. te. alapján megyei város elnevezést kaptak.) A rendezett tanácsú városok szervezete 1950-ig, a tanácsrendszer létrejöttéig állott fenn. 5 A továbbiakban néhány tételen keresztül bemutatott községi bevételek és kiadások további részletes, főként belső arányaikra irányuló szükséges vizsgálata mellett, kínálkozik a források alapján a mezővárosi tisztségviselők archontológiájának összeállítása is. 6 MOL TEL P. 211. IV. 34. Tóváros 1781-1819. 7 1786/87-ben a vármegye részére az „individuális repartitio" a községtől 1431 Ft 36 3/8 kr volt. Ebből a község (nem a lakosok) fizetett 24 Ft 52 4/8 krajcárt. 8 1829-ben például 3 évre engedte át az uradalom a hetivásárok helypénzét a község szükségletére: „...Az Héti vásárokbúi esendő hely pénz a' M[é]l[tósá]gos Uraságot egyedül illetvén, azt különös kegyeimébűi a' város szükségének megorvoslására oda engedi. " MOL TEL P 211- X. 430-431. Contractus cum Communitate Oppidi Tóváros super Beneficiis Dominalibus a' l a Januarii 1829... 77
