Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
Prohászka Péter: Tata a reformkorban
biztosító Társaság. Ez utóbbiról már Magda is megemlékezik, mint olyan társaságról, melynek célja a hajózás és a vízi kereskedelem előmozdítása volt, és amely érdekében biztosítani lehetett a hajókat és rakományukat a különféle károk ellen. A társaság 1807ben alakult 400 taggal, majd 1838-ra számuk 800-ra nőtt. Létrejöttének oka elsősorban a hadi ellátás biztosítása volt, amiért I. Ferenc császár is támogatta őket. 49 A takarékpénztár 1845 júliusában alakult a banki tevékenység elősegítésének céljával. Létrejöttében jelentős szerepet játszott a kereskedelemben és iparban résztvevő nagyszámú komáromi polgárság. A Komárom vármegyében fennálló három gimnázium közül egy-egy katolikus Komáromban és Tatán, egy nevelőintézettel összekapcsolt református gimnázium Komáromban működött, ahol egy rajz és egy női munka-tanító köziskola is volt. A komáromi bencéseknél 257, a piaristáknál pedig 204 gyerek tanult. 51 1848-ra a megyében 120 pap és 172 köziskolai tanító végezte a munkáját és így 12 diákra jutott egy tanító, amely elég jó arány volt az országos átlaghoz képest. 52 Sőt, a vasdinnyei pusztán még egy kisdedóvó is működött. 53 A megye kulturális életére jelentős hatást gyakorolt a három casinó megalakulása, melyhez olvasótársulatok is tartoztak. Komáromban egy, Tatán pedig két casinó volt. A tatai gyümölcstermesztést a helyi nemesítők is segítették, maguk a termesztők a Miklós napi kiállításon mutathatták be terményeiket a nagyközönségnek. E mezőgazdasági ág jelentőségét mutatja, hogy az 1847. december 4-én a casinó gyűlésen rendezett gyümölcskiállításon Sárközy József, későbbi országgyűlési képviselő, indítványára megalakult a tatai gyümölcstermesztő társaság. 54 A kulturális és közösségi élet felpezsdülése azonban nem vonta maga után a könyvárusok megjelenését a megyében. így az érdeklődők vagy megrendelték a könyveket Pozsonyban vagy a megyei könyvtár 4000, a református gimnázium könyvtárának 1900 kötetéből választhattak olvasnivalót. Tatán jelentős volt Ghyczy Ignác uradalmi prefektus könyvtára mintegy 10000 kötetével. 55 A megyében még egy érdekes szerveződés jött létre 1839-ben, a megyei hajdúk nyugdíjintézete, melynek célja szociális biztonság nyújtása volt. 56 A reformkorban mindkét városban megfigyelhető a kereskedelem, az ipar és a kulturális-társadalmi fellendülés, melyekből azonban Tata természeti környezetének köszönhetően jobban tudott profitálni és emiatt Komárom kezd veszíteni vezető szerepéből. Még ha a vármegye politikai és igazgatási központja továbbra is Komárom marad, ennek ellenére Tata az iparnak és nem utolsósorban az Eszterházy-uradalomnak köszönhetően a megye dunántúli részének központjává válik, amely az ásványkincsek és a mezőgazdasági termények jelentős részét adta. Ezzel magyarázható, hogy az 18481849-es forradalom és szabadságharc ideje alatt Tata szerepet tudott játszani a Kossuth által életre hívott Magyar Honvédség ellátásában. A szabadságharc leverését követő évek viszontagságait kiheverve pedig a dualizmus korára Komárommal egyenrangú várossá vált. 54
