Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Prohászka Péter: Tata a reformkorban

Tata a reformkorban Prohászka Péter (ELTE-BTK, Budapest) Magyarország újkori történelmét és kultúráját a 19. század első felének talán leginkább azon évtizedei határozták meg, melyeket reformkornak hívunk. Az ekkor megfogalmazott politikai, gazdasági és társadalmi célok megvalósítását ugyan a szabadságharc leverését követő megtorlás évei egy időre megakadályozták, mégis nagy részben ez volt az alap, melyre a kiegyezést követően a magyar politikai elit létrehozott egy modern európai Magyarországot. A reformkorban megindult politikai és gazdasági folyamatok Magyarország vármegyéit és városait eltérő mértékben érintették, s míg egyesek a liberális-ellenzék, addig mások Bécs pártján álltak. Sajátos helyzet alakult ki Komárom vármegyében, melyet a Ghyczy és Pázmándy családok tagjai alispánként irányítottak ezekben az években.

1 Az 1844-es tisztújításon induló jelöltek ugyanis mind a liberális-ellenzékhez tartoztak és maga Kossuth Lajos sem látott számottevő különbséget a jelöltek politikai felfogása között.

2 Komárom vármegye kedvező helyzetben volt, amely úgy a fekvéséből, mint a megyében található városok kulturális és gazdasági fejlettségéből eredt. A reformkorban megkezdődő folyamatokat jól mutatják a 19. század első felében megjelent leíró statisztikai munkák,

3 melyek segítségével szeretnénk a vármegye és egyik legjelentősebb települése, Tata a reformkori évtizedeit bemutatni. Az első ilyen összefoglaló és az egész országot feldolgozó munkát Magda Pál írta, könyve, a Magyar országnak és a határt őrző katonaság vidékinek legújabb statistikája és geográphiai leírása 1819-ben Pesten jelent meg.

4 0 maga az adatait főleg a megyéktől gyűjtötte, de számos területet, várost saját maga is meglátogatott. így könyve sokkal inkább emlékeztet egy útleírásra, melyben kiemeli a megyék és városok érdekességeit. Tatáról a következőképpen emlékezik meg: ,,A' Tatai Járban. Tata (Dotis) Komáromtól nk. délf. az ugy nevezett Tó várossal 8540 lakosai vannak, a' kik köztt 30 posztó tsináló és 50 csapó van. Sok jeles dolgokkal ékeskedik: régi templom, a' Piaristák Collegiuma és Gymnasiuma, nems ifjak Convictusával; Gróf Eszterházi szép kastéllyával, gyönyörű kerttel; régi vár, mellyben Mátyás Király mulatozni szeretett: Katona Ispotály, fejéredény fábrika ; a'feneketlen tó, és az egy mfdny ire terjedő halastó sok halakkal; jeles juh tartás; szép erdőség; bor termesztés; sokféle színű de kivált veres márvány kő; betegségekben hasznos melegvíz források, jó vásárok, szörnyű nagy boroshordók, nagy serfőzőház."

5 Kétségtelen, hogy a „szörnyűnagy boroshordók" (bizonyára a baji uradalmi pincében) és más érdekességek megemlítése jól mutatják Magda stílusát. Vele szemben már csupán „száraz" statisztikai adatokat közöl Nagy Lajos 1828-ban megjelent könyvében.

6 A 19. század első felében végbement folyamatok vizsgálatához elengedhetetlenek Fényes Elek könyvei, melyek korának politikai gondolkodására is meghatározó hatással voltak. Első műve közel fél tucat kötetben Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geográphiai tekintetben címmel került a széles nyilvánossághoz. Sikerét jól mutatja, hogy egy második illetve egy rövidített kiadására is igény volt. Fényes a korábbi statisztikákra támaszkodva igyekszik 49