Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Szatmári Sarolta: Tata a magyarországi érett középkor településhálózatában

nincs város. Fügedi Erik a kérdéssel foglalkozva megállapítja, hogy a városi plebejusok, beköltözött falusiak és az eretnekek fékentartására a betelepített ferencesek Magyarországon is nagy szerepet játszottak.

31 A rend főinkvizítora, Marchiai Jakab 1435-ben 2 hónapig Tatán tartózkodott.

32 6. A 15. században a külföldön tanuló diákok száma is a városi élet fejlettségének mutatója. Anthonius de Thata (Antal, Tatáról) 1464-ben tanuló, 1469-ben magiszter a bécsi egyetemen, Matheusde Thata (Máté, Tatáról) 1468-ban tanuló, 1472-ben pedig prior, szintén Bécsben. Gregorius de Thata (Gergely, Tatáról) 1470-ben tanuló, 1489 oktató, egy másik Matheus de Thata pedig a perugiai egyetemen tanult teológiát 1486-ban.

33 7. Kézművesek, kereskedők, céhek szerepe: a mezőgazdaság mellett számos iparág kialakult. A mészárosok, pékek, molnárok mellett a szabók, posztókészítők, kőhordók, kőművesek, építőmesterek a leggyakoribb foglalkozási ágak. A városi vezetőségben, a tanácsban is sok helyen szerepelnek kézművesek. Tatán 1490-ben a 12 tagú tanácsban a bíró Kalmár Balázs volt, az esküdtek között szerepel Szabó, Varga, Mészáros, Süveges.

34 A Tatára érkező királyi udvar jó megrendelője lehetett a fejlődő iparágaknak, ennek ellenére a középkori céhek emlékanyagából semmi sem maradt meg. Feltételezhetjük, hogy a molnár céh lehetett a legkorábbi céh Tatán, hiszen a 12. századtól számos malmot tarthatunk számon a városban. 8-9. Útviszonyok, kereskedelem: a főútvonalak közelsége - főként a 15. században - jelentős szerepet adott Tatának. A Bécs-Buda főútvonal mellett feküdt, és fél úton helyezkedett el az Esztergom-Székesfehérvár útvonalon, ami nagymértékben befolyásolhatta a királyi birtokok kialakulását is. Tata 50-60 km-es körzetben volt Győr, Esztergom, Székesfehérvár, Buda városoktól, a kis, környező településektől pedig 15-20 km-re. Vására, tehát jó felvevő piaca lehetett a környékbeli áruknak is. Ambrogio Traversari kamalduli rendfőnök, pápai követ leírása szerint 4 napi utazás után ért Bécsből Tatára, innen Fehérvár 1 napi járóföld volt.

35 10. Jogi helyzete: a királyi birtokon levő önálló testülettel és bíróval rendelkező 2 mezőváros mellett, Alsó-, Felső-falu és Szentiván hegye is szerepel a forrásokban. Lakóinak száma csak megbecsülhető. A középkori falvaké 100 fő, az oppidumoké 200-500 fő. Ha ezt átlagos méretűnek vesszük és hozzáadjuk a váruradalom kiszolgáló népét is, akkor ez közel 1000 embert jelentett. A királyi udvartartás tatai látogatása esetén több ezer embert kell a területen elképzelnünk. A KÖZÉPKORI TATA Középkori városaink a 150 éves török uralom alatt csaknem teljesen elpusztultak. Az írott források mellett az előkerülő régészeti leletek és képzelőerőnk nyújthat segítséget a mozaikkép összeállításához. 36