Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Ifj. Gyüszi László: Tata az ország-leírások és útikönyvek tükrében

szándékkal is keveset tehetünk: mert nem ismerjük hazánkat; adataink, mellyek biztos vezérfonalul szolgálhatnának, csonkák, vagy épen teljességgel nincsenek."

26 Mit is írt Vályi András könyve előszavában?: „Nem vethetik immár fájdalmas alatsonyítással szemünkre: hogy mi Magyarok Hazánkat nem is esmérhettyük, hogy tudnánk tehát vagyonnyainknak hasznát venni? "

Z1 De térjünk vissza Fényes Elek könyve járásokat leíró IV. fejezetéhez. „Tatai járás. Van benne: 1 mezőváros vegyes magyar - német - tót, 23 falu, 7 magyar, 5 német, 6 vegyes magyar-német, 5 vegyes magyar-tót, 1 vegyes magyar-német-tót, IS puszta. Mezőváros. Tata, igen régi nevezetes magyar m. v. Komáromtól délkelet felé ...A város 3 részből áll: Tatából, Váraljából és Tóvárosból, mindenik külön tanáccsal lévén ellátva. Maga Tata egy különálló s több hajlatokat képző magasabban emelkedett dombon fekszik, alatta mindenfelé elterjedő márvány réteg felett, többi részek alatta terülvén el. Legemelkedettebb pontja e dombnak a kálvária, az úgynevezett Sz. Jánoshegy, honnan észak s keletre keskeny rónán túl, a Vértes erdő koszorús bérczei zárják, a dél s nyugotnak végetlenig nyiló láthatárt. "

28 Fényes Elek munkájával kapcsolatban azt a jelzőt használjuk általában, hogy tárgyilagos, objektív közléseket ad, tényszerűen tárja az olvasó elé a statisztikai számokat. Többször lapozgatva a művet, más települések adatait is keresve, ez a megállapítás igaz. Viszont legyünk arra büszkék, hogy a szerző is elragadtatta magát Tata ismertetése során szubjektív megjegyzésekre: „Kedves haza ez népének, mert áldott s kellemes, s a nép hite szerint is, legszebb a megyében."

29 E kis „kilengés" után azonban ismét visszatér a tényszerű adatok ismertetésére: „Az egész határkiterjedésből Tatára esik 11,900, Váraljára 850, Tóvárosra 2540 hold. A tulajdonképpeni Tata déli részét teszi a városnak, jobbágy hely; közepe a Váralja, északi része Tóváros. A váraljaiak földesúri udvartelkeken lakó zsellérek, szolgálati tartozásaikat, jelenleg szerződés mellett pénzül váltják meg. Van itt urodalmi gazdaság, birka- és szarvasmarha-tenyésztés, Tatában 2, Tóvároson 1 téglakemencze. Tatában ... egy nagyszerű ser és pálinkaház, Tóvároson egy kisebb pálinkaház, me Ily ékben kemény élesztő is készíttetik, me Ily különös jóságáról híres és Budára és Pestre is hordatik. Fő figyelmet érdemelnek Tatának vizei. Tata és Tóváros közt terül el a 600 holdnál többet magában foglaló, nyugatról keletnek tojásdadkerekségű tatai nagy tó, mellynek tengerfeletti állása 180 láb. E tó 1130-dik s következő években gr. Eszterházy József által épített nagy töltés által nyerte mostani formáját. 1821-ben egy költséges és a tudomány újabb szabálya szerint készített fenékzúgóval látattván el, mellyen annak vizei egészen keresztéthetvén, a tónak tökéletes kihalászása lehetővé tétetik. Ezen tó minden 3-dik évben halásztatván ad 1000-1200 mázsa halat... Ezen tónak nyugoti partján álla vár. A tó keleti része, hol a gallai ér beleszakad, nádas rét, me Ily a baji határra is kiterjed. Ezen nagy tó veszi fel általában a vidék majd minden kisebb nagyobb vizeit. Legnevezetesebb forrása van azonban épen a vár tövében, hol ember karnyi vastagságban buzog fel a kristály víz. Nevezetesek még az urasági angolkertben levő források, mellyek a természettől ugy is regényes szépséggel megáldott kertet kristályvizeikkel keresztül hasogatva, még kedvesebbé teszik. "

30 Fényes Elek is hosszasan írja le az egyéb forrásokat, vizeket, hiszen volt belőlük jó néhány. A „kifejlett források" azonban mást is szolgáltak, mint a kellemes környezetet. „A kifejlett források, különösen az angol kerti melegforrások, mellyéknek hévsége télen nyáron 19-20° áll, és soha sem fagynak be, s Tóvárosi erőkkel keresztülfolyjak, olly bőséget okoznak víz220