Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Cserey Éva: „M. A. Fischer Sohn” Fejezetek Fischer Mózes Áron családja történetéből

„M. A. FISCHER UND SOHN" S Fejezetek Fischer Mózes Áron családja történetéből S. Cserey Éva (Budapest) Tatán, a 19. században két híres Fischer család élt; az egyik a herendi gyárat alapító Fischer Mór, a másik a vele rokon Fischer Mózes Áron kőedénygyár-tulajdonos. A kőedénygyár alapításával, termékeivel jelenleg nem foglalkozunk. Ezek ismertetéséről a szakirodalom különféle egymástól eltérő adatokat közöl, a felhasznált forrásanyag említése nélkül. E mellett még a családtagok visszaemlékezése is különböző. Fischer Ignác, Fischer Mózes Áron fia az 1821-es gyáralapításról ír,

1 Fischer Artúr, Fischer Károly fia 1828-at jelöli meg nagyapja gyáralapítási évének.

2 Részünkről Fischer Mózes Áron gyáralapítását - Révhelyi Elemér levéltári adataira támaszkodva - 1824-ben jelöljük meg.

3 A különféle kőedénytárgyak készítési idejére némi tájékoztatást nyújt a hátoldalon feltüntetett jelzés, szignó. A kezdeti időben, amikor Fischer Mózes Áron egyedül vezeti a gyárat, rendszerint kék festéssel a „Tata" helynév és „Fischer" vezetéknév összevonásából kialakított TF betű, vagy ennek változatai szerepelnek. Később, amikor fiával, Károllyal együtt vezetik a gyárat, ez a jel megváltozik. A tárgyakon egy lesarkított téglalapalakú keretben bemélyített nyomtatott kisbetűvel „MA FISCHER UND SOHN TOTIS" szöveg olvasható. Ez, a gyár kettős vezetésére utaló szignó nemcsak a kőedény tárgyakon, hanem más készítményeken, az ekkor előállított kályhákon - helyesebben kályharészeken - is megtalálható, amelyről eddig nem esett szó. A gyár vezetőinek működési ideje, változása is különféleképpen publikált, pontos időjelzés, amelyre teljes biztonsággal építhetünk, csak 1876-tól kezdve lehetséges. Ugyanis ebben az évben hozta létre a Földművelés Ipar és Kereskedelmi Magyar Királyi Minisztérium - a cégbírósággal együtt - a „Központi Értesítőt" amely előírta az újonnan alakuló cégek, gyárak etc. alapításának, változásainak, valamint megszűnésének bejelentési kötelezettségét.

4 A tatai kőedénygyárra vonatkozó első bejelentés 1876-ban volt,

5 amikor Fischer Mózes Áron Károly fia, mint kőedénygyáros és kereskedő, a Központi Értesítőbe bejegyeztetett. Működése 14 évig tartott, ugyanis a cég megszűnését ugyanitt 1890. jún. 30-án jegyezték be.

6 A gyár korábbi kettős vezetésének kezdeti, illetve megszűnési okait nem tudjuk, feltételezhetően ez utóbbinak Fischer Mózes Áron magas életkora - avagy halála volt az indoka.

7 A tatai múzeum jelentős kőedénygyűjteménye mellett még kályharaktárral is rendelkezik, ahol a megmaradt régi kályhákat, illetve kályharészeket tárolják. Ennek jelenlegi helye az egykori Miklós malom emeleti helyisége. Az Esterházy-kastélyból származó barokk kályhák mellett a földre rakva, kiterítve láthatók a zöldmázas kályharészek. Néhány nagyobb darabot sikerült egymás mellé helyezni, és így a kályha 199