Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
Kisné Cseh Julianna–Petényi Sándor: Római- és középkori lelőhelyek Tataán
1-2/1998. lelőhelyek). 17 2002-ben, a Tatai Agrárker munkatársainak (Villám Szilveszter és Károlyi István) lelet-bejelentésére vált ismertté egy újabb lelőhely (II., IV tábla 1/2002. lelőhely). A Városi-tó melletti területen szántás közben egy szarkofágot bolygattak meg. A másodlagos helyzetben fekvő szarkofágfedő alatt - 50 - 66 cm mélyen került elő a már eredetileg is kirabolt sírláda. Bontása során a szarkofág déli oldala mellett két vaskés és kerámiatöredékek, nyugati oldala mellett bronzrögök, a szarkofágban pedig egy vasszög és üvegpohár apró töredéke került elő. A kisméretű, 104 x 60 cm nagyságú sírláda díszítetlen, északi hosszanti oldalán felirat. A sírláda tetejével egy szintben előkerült nagyobb kőtömbök, kövek (egy részüket a szántás eredeti helyzetükből már elmozdította) alapján a sírt nagyobb földhalommal fedhették le. A sír egy 3. századi gyereksír lehetett (III. tábla). 18 A temető minden bizonnyal a Városi-tótól északnyugatra fekvő, a már említett terepbejárások során megismert római kori lelőhelyekhez tartozik. Tata Város Önkormányzata felkérésére és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal anyagi támogatásával került sor 2001-ben a tervezett ipari park területének és közvetlen környékének a terepbejárására (II. IV, tábla I/2001-IX/2001. lelőhelyek). A terepbejárás során 9 lelőhelyet sikerült feltérképeznünk. A lelőhelyek nagy része Árpád- és középkori, szórványosan római kori kerámiatöredékkel (I-V lelőhely; VIII. lelőhely 1011 századi hullámvonalköteggel díszített fazék nyaktöredékével és IX. lelőhely) illetve római kori (VI. lelőhely, szórványosan Árpád- és középkori kerámiatöredékekkel és VII. lelőhely római épület nyomaival). Őskori leletanyag csak szórványosan került elő (korai bronzkori Makó kultúra; IV-V lelőhely). 19 Annak ellenére, hogy a fenti lelőhelyek anyagának komplex feldolgozására még nem került sor, annyi már biztosan megállapítható, hogy Tatától nyugatra a Tata-Grébicsi patak mentén hosszan elnyúlva római- és középkori lelőhelyek sorakoznak (II., IV. tábla). Az Asszony- és Városi tó melletti telepek temetőjének részlete is előkerült (kiterjedése ismeretlen), a Tangazdaság temetőhöz tartozó települése pedig a tőle keletre fekvő VII/2001., a késő római korba átnyúló település lehetett. Tata korai középkori történetére vonatkozó adatokat itt nem látjuk szükségesnek összefoglalni, hiszen a Tata történetet I. kötetben megjelent dolgozat óta, 20 jelen kötetben, Szatmári Sarolta tanulmánya foglalkozik ezzel a korszakkal. Itt csak az újabb időszak feltárási eredményeit szeretnénk röviden bemutatni. SZONDÁZÓ ÁSATÁS A KOSSUTH TÉREN A tatai Önkormányzat felkérésére 1994. május 10. és 31. között szondázó ásatást folytattunk a tatai Kossuth téren abból a célból, hogy meghatározzuk Tata középkori plébániatemplomának, a Szent Balázs templomnak pontos helyét. A korábbi irodalmi megállapítások 21 alapján az volt az általánosan elterjedt nézet, hogy a templomot a tér centrális helyére építették, majd amikor a 18. században az új templom megépült, a középkorit elbontották, de apszisának helyét a ma is látható Immaculata szoborral megjelölték. A szondázó ásatás eredményei az alábbiakban összegezhetők: a tér átvizsgálható részén 8 kutatóárkot húztunk. Közülük hétnek az iránya - a helyi adottságoktól füg12
