Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén
1801-ben Schwaiger Antal tóvárosi szobrász Luna, Cupido és Diana kőből készült szobrait festette le, 156 ezek a szobrok egykor a tóvárosi Angolkertben álltak. 157 A tatai Kuny Domokos Múzeumban őriznek egy női szoborfej-töredéket, melyet Aggházy Mária és Révhelyi Elemér a fent említett Luna- vagy Diana-szoborból eredeztet és Schwaiger Antal műveként határoz meg (XVI. tábla 3.). 158 Vagy a grófi rezidencia kertjében, vagy az Angolkertben helyezték el egykor 159 Schwaiger Antal két római férfit ábrázoló mellszobrát (XVI. tábla 4-5.). 160 A műveket sérült, hiányos állapotban őrzik Tatán, a Kuny Domokos Múzeumban, ahová a tatai piarista rendházból kerültek; egy 1932-es Gimnáziumi értesítőben szereplő fényképen az egyik szobor az intézet kertjében látható (XVII. tábla l.). 161 1807-ben már készült a „Templum Dianáé", 1808-ban is folyt az építkezés. 162 A parkot záró épület keleten a Fellner Jakab által 1722-ben épített uradalmi pezsgőgyár, másik végén vízimalmok állnak. A tatai „Horto anglicano" területén egységet alkottak a gyakorlati célú létesítmények, az eredendően itt fellelhető természeti elemek, a más vidékekről idetelepített növények és a természetes, érdekes hatást kelteni kívánó, költészet, festészet, történelmi ismeretek alapján kialakított építészeti, szobrászati, festészeti alkotások. Kazinczy Ferenc tatai látogatásainak emlékét az ún. Kazinczy-pad őrzi a Gseke-tó partján; 1803-ban írta a tatai Angolparkról: „Egy meggyőzhetetlen passzióm az angolkertek látása. Bécsi utamból idevont. Gyönyörű hely. Az urat obstestálom a gráciák istenségére, hogy a hazafiakat, akik Bécs felé mennek, rákényszerítse, hogy Komáromból vagy Neszmélyről ide térjenek és Magyarországnak egy ilyen szép helyét meglátni el ne mulasszák". m Kazinczyl 831. április 13-án látta újra a tóvárosi Angolkertet. „Tatára térénk ki utunkból, hogy ismét láthassam a gróf Eszterházy kertjét, mely felől tudtam, hogy az 1803 óta, midőn először valék itt, nevezetes változtatásokat kapott. [...] Gönyörű paradicsom minden tekintetben, s szép kinézései vannak a Vérteshegy s a pinceházak felé, melyek sűrűn egymás mellett kis gazdag falut képzelteinek. S szebb vegetációt nem gondolhatni. Egy olasz nyárfa derekát kétszeri ölelésem által nem foghattam körül. De ékességét kivált gazdag vízi pártiai adják. Széles és hosszan elnyúlt taván százanként úszkálnak a hattyúkl ](A Sok utazó megemlékezett a tatai Angolkert szépségeiről, így például Hunfalvy János 1886-ban: „Tata fő ékessége az urasági nagy kert; ebben több hőforrás, s néhány tócsa van; a források vize langyos, 22-25 °6".' 165 A Kultsár István által szerkesztett „Hazai Tudósítások' '-ban 1807-ből ez áll: „Nem kevéssé magasztalja Városunknak hírét még azon természet gyönyörűségeivel bővelkedő Angol Kert, amelyet csak 15 esztendők előtt, 0 Excellentiája, Galantai Gróf Eszter házy Ferenc, ezen Mező Városnak kegyelmes Ura bő költséggel fel ékesített, s amelyben azonkívül, hogy minden felül az együgyű, de azonban a kellemetes természet édesgeti a néző szemeit, azon források, amelyek két helyett felfakadnak, legnagyobb bámulásra gerjesztik a nézőket, midőn a Víz, mint egy akós hordó, oly vastagon három lábnyi magasságra, nagy zuhogással szőkdőcsel, ahonnan mesterséges utakon, az egész kertnek külömbféle részein, sokféle csavarodásokkal folyik". 166 A magyarországi területek részletes leírásával foglalkozó munkák szinte mindegyike említi az Angolkertet. 167 113
