Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén
rozói, erről tanúskodik Robert Townson angol utazó 1797-es könyvének részlete, mely az 1793-ban Tatán tett látogatását idézi: „Ez a kis hely, amely az Esterházy család tulajdonában van, megérdemli, hogy az ember néhány mérföldet tegyen azért, hogy megtekintse. A gróf kertjei csodálatosak. Legszebb díszeit alkotják a nagyszámú élő vizű források, amelyek ebben az országban igen ritkák. Felhasználásuk nem kihívó módon történt, hanem tavakat és csatornákat alakítottak ki, amelyek mellett szomorúfűzek nőnek, az áttetsző vizű patakok pedig arra késztetnek, hogy pihenjünk és a vizeket körülvevő hűvös és zöld pázsiton meditáljunk. Szívesen töltene itt az ember kellemes perceket egy szép barátnővel. A francia-kertek inkább nagyszámú és zajos társaságokhoz illenek. "* ' s Édes János 1839-ben így írt a parkról: „Másnap jókor bejártuk a gyönyörű angolkertet, melly a korában a legszebbek közé tartozik: mert két, nagy terjedelmű tó mellett, kies fekvéssel s a jól szabályozott s mindenfelé elágazó melegforrás több mint 400 hattyúnak szállást adó vízcsatornájával bír™ Egy 1784-85 körül készült térrendezési terven láthatók a park létesítésére kiszemelt, Gseke-tó melletti utcák a telekbérlők neveivel; ezen már megjelenik az Angolkert központi épületének, a Kertilaknak alaprajza. 117 Az épület alapkövét 1783. október lien tették le Esterházy Ferenc jelenlétében, felirata: „Comité Francisco Esterházy Domino Terrestri, Michael Bezerédy Septem viro Plenipotentiario et Josepho Grossmann Architekto, 11831™ E felirat is jelzi, hogy a Kertilak Grossmann József tervei szerint épült, akinek ez az 1785-re elkészült műve volt egyetlen fennmaradt önálló tatai munkája (XV. tábla l.). ,w Bár az épület alapkövét 1783. október 11-én tették le, már jóval korábban elkezdődtek a kertépítő munkálatok. Erről tanúskodik egy Révhelyi Elemér által a grófi levéltárból lemásolt, 1783. augusztus 9-én Tatán kelt, Esterházy Ferencnek a tóvárosi Angolkerttel kapcsolatos rendelkezéseit megfogalmazó levél, mely már korábban elkezdett munkálatokra utal. A következőket tartalmazza: az alapkövet már a következő hétfőn le kell tenni (mint látjuk, ezt a határidőt nem tartották), a mulatóház {Lusthaus, a Kertilak) még az idén kerüljön tető alá, Böhm mérnök folytassa a csatornák ásását, a kertet árokkal kell körülvenni, melyet kövekkel kell kirakni, hogy abban lehetőleg víz folyhasson, a kacsúsztató tavat is el kell készíteni, a kis forrásoknál a szükséges helyeken a köveket fel kell törni, a vízesésnél a jövő évben építkezéseket kell folytatni. 120 A Kertilak egyemeletes épülete néhány helyiségből áll, melyek a központi kör alaprajzú, magasságával az emeleti szintet is elfoglaló terem kiemelten kezelt teréhez rendeződnek. A földszint alaprajzi tagolása érvényesül az emeleten is. 121 Félköríves, nagy zárókövekkel hangsúlyozott nyílásokat láthatunk az alsó szinten, melyekhez képest jóval visszafogottabbak az emeleti négyszögletes nyílású mezzanin ablakok. A két szint határvonalán párkány övezi az épületet. Hátsó homlokzatának két szélén előrelépő oldalrizalitok helyezkednek el, előlük indul a középre futó, kétkarú lépcső. Az emeleti ablakok közötti kör alakú világítóablakokat a 20. században alakították ki. A főhomlokzat sisakkal fedett középrizalitja előreugrik, s a mögötte lévő központi tér alaprajzához igazodva ferde falsíkokkal kapcsolódik a szélső falfelületekhez. E rizalit feletti attikán felirat hirdette: „Quidtibi natúrpotius quidrure beato.". nz Az egyszerű épület oromfalának dísze két puttó által közrefogott, Esterházy-címeres virágkosár volt (XV. tábla 1.). Schwaiger Antal 1784-ben kőből faragott szobrai 110
