Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Körmendi Géza: Tata-Tóváros, mint kedvelt fürdő- és üdülőhely (1773–1939)

Tata-Tóváros, mint kedvelt fürdő- és üdülőhely (1733-1939) Körmendi Géza (Tata) FORRÁSOKBAN BŐVELKEDŐ VIDÉK Tata és környéke a legősibb időktől kezdve ember által lakott hely volt, amit elsősorban melegvizű forrásainak köszönhetett. Erre utal az Eötvös József Gimnázium épülete alatti lelőhely, ahol az un. Porhanyó-bánya feltárásakor kőeszközök, mésztufába ágyazott állatcsontok, mamutcsontok kerültek elő.

1 Nagyot lépve előre a történelmi időben, Kr. u. a 2. században olvashatunk ismét a tatai forrásokról, amikor Pannóniában, a Duna mentén a rómaiak megépítették a limes egyik fontos katonai táborát, Brigetiót (Ószőny). Tata forrásai közül, Mikoviny Sámuel 1746-ban készített térképe alapján bizonyítható, hogy az ún. Kismosó források vizét vezették el a Látó-hegy oldalán végigfutó vízvezetéken a légiós táborba.

2 A KIRÁLYI FÜRDŐTŐL A NAGY-TÓBAN KIALAKÍTOTT USZODÁIG Az 1587-ből származó német feliratú térkép Mátyás király uralkodása idejéből fürdőt örökített meg. Ezen már feltüntették a tatai várat és malmokat, valamint a később kiépített angolkert területén eredő forrásokhoz berajzolt két épülethez odaírták, hogy Kőnigbádés Kőniginbád, azaz király és királyné fürdője.

3 Az „Öregkirályné fürdője" és a „Török fürdő" néven emlegetett középkori eredetű fürdő bizonytalan ábrázolása található meg Siebmacher Tata 1597. évi ostromát megörökítő rézmetszetén. A térképen az E betűvel jelölt épületekről „Warme Baden" vagyis melegfürdő olvasható.

4 A kutatók feltételezése szerint a fürdőt a törökök előtt a rómaiak is használhatták. Eszterházy József gróf, aki 1727-ben megvette Tatát, a romos állapotban megmaradt fürdőt 1733-1738 között újjáépíttette. A medence fölé emelt egyszerű épület három helyisége közül a középső egy négyszögletes vörös márvány úszómedence. Az alján levő átlyuggatott deszkapadló alól tört fel a bővizű, 21 C° fokos forrás, a fürdő túlfolyó vizét pedig föld alatti csatornán vezették el a Nagy-tóba.

5 A fürdő bejárata fölött látható az építés idejét megörökítő római évszám és latin szöveg. Magyar fordítása: „Tata ura gróf Eszterházy József romokból emelte a magyar nemzet iránti szeretetéből, hogy az a fürdő szolgáljon annak egészségére gyarapítására. "

6 A piaristák tatai rendházának „História Domus'-iban olvashatjuk, hogy Nagy Márton, aki 1844-1847 között a Tatai Kegyesrendi Gimnázium igazgatója volt, megépíttette a tornatermet és az uszodát. A parton öltöző is állt. A tornaterem vezetőjét nevezték ki úszómesternek, segítőjének a Komáromi Katonai Parancsnokságról küldtek sorállományú katonát.

7 233